A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)
Tanulmányok - Gazdag István: Fejezetek a Magyar Kulturális Egyesületek Szövetsége történetéből 1933-1937
tokot vették el, majd következett . a gyárak, vállalatok nacionalizá- lása, végül pedig a hivataltól, foglalkozástól való eltiltás, nyugdíj nélküli kisemmizés, majd a névelemzésekkel a nyelvtől való megfosztás, végül a vallás megválasztásához való jog korlátozása is”. A kisebbségi magyarság az utódállamokban már csak a szellemi frontot tudja tartani — e harcához azonban az anyaország támogatására van szüksége. A szövetség az állandó szellemi kapcsolatot teljesen nyíltan, fenntartás nélkül, politikamentesen, tehát az utódállamok felé is őszintén kívánta megvalósítani. E program megvalósításának legfontosabb területei : 1. Kulturális egyesületekbe kell tömöríteni a magyar városokban meglévő szellemi erőket. Az új életre kelt magyar kulturális egyesületek szervezetten lépjenek kapcsolatba a kissebbségi magyarság egységes kulturális szervezeteivel. Arra kell ösztökölni a kisebbségi magyarságot, hogy egy szervezettel, egy közös tudományos és egy közös irodalmi központtal, közös folyóirattal, közös könyvkiadó vállalattal, általában a jobb- és balfelé forgácsolt írók egyesítésével egy munkaközösségben állják a szellemi küzdelmet. „Nem azt tartottuk fontosnak, hogy a mi íróink, tudósaink látogassák őket, hanem fontosabbnak véltük minél gyakoribb hazai látogatásukat. Nem ismerünk erdélyi vagy szlovenszkói magyar kultúrát, csak egységes magyar kultúrát.” A magyar értelmiség ezt a tervet megértette és támogatta. Alig van magyar vidéki város, amely 1928 óta ne látta volna falai között vendégül a kisebbségi magyarság szellemi elitjének valamelyik csoportját. A magyar közönség ezeken a látogatásokon ismerte meg Erdély és a Felvidék magyar íróit és tudósait. 2. „A második cél a kisebbségi magyarság kultúr áj át velünk és a mi kulturális életünket velük minél nagyobb tömegekre kiterjedően megismertető könyvek és folyóiratok kiadása volt.” A háromféle szakított kisebbségi magyarság nem képes önállóan színvonalas folyóiratt fenntartani. A szövetség vezetői tanulmányozták a német kisebbségek mintaszerű kulturális ellátását és a német Buchgemeinschafthoz hasonló irodalmi és tudományos könyvsorozat kiadására gondoltak. Tudományos jellegű magyar könyvekben különösen nagy hiányt szenved a kisebbségi magyarság, de nélkülözni kénytelen az iskolán kívüli magyar népművelés szak- könyveit is. Ezért vált szükségessé, hogy megtervezzék és elindítsák útján a kisebbségi magyar városok portréit, majd népszerű kisebbségi magyar történelem, földrajz, irodalomtörténet kiadványokat. Tervezték a kisebbségi magyarság történelmi kútfőinek kiadását is. Magyar részről pedig a magyar városok és tájak szóban és képekben olyan leírását, hogy azt a magyar kisebbségi ifjúság körében is lehessen terjeszteni. A szövetség a kisebbségi magyarság számára egy közös folyóiratot tervezett, amelyben megfelelő arányban minden kisebbség képviselteti magát. „Végül — mint legfontosabbat — lehetővé akartuk tenni bármely magyar nyelvterület tehetségeinek első könyve kiadását a kultúra bármely területén.” Tervbe vették a kisebbségi magyar zenekarok, népi színtársulatok és énekkarok magyar körútját is. 105
