A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Megjegyzések Debrecen város szociálpolitikájához az 1920-1944 közötti időszakban

nemcsak az ipari munkásság terén, hanem a mezőgazdasági munkásság terén is foglalkozzunk. .. ”19 Debrecen szociálpolitikai helyzetét, a háború óta a harmincas évek első feléig eltelt másfél évtized nyomorenyhítő törekvéseit, Lengyel Zoltán orvos próbálta meg két tanulmányában összefoglalni.20 Ő is szomorúan állapította meg az „átfogó szociálpolitika” hiányát és azt, hogy „az állam a szociálpolitika alól meglehetősen kivonja magát és azt községi feladattá teszi. Javaslatokat tesz a nyomor enyhítésére. Legfőbb gondolata, hogy az összes szociális ügyeket egy kézbe adják. Követeli a munkaalkalmak nyilvántartását, a munkapiac megszervezését, a munkauzsora elleni küzdelmet. A kisiparosokat meg akaija védeni a vállalkozók túlkapásaitól. Szól a mező- gazdasági munkások aggkori biztosításának megszervezéséről, a szellemi munkanélküliek szociális gondozásáról, a városi telepítési politika és a tanyai szociálpolitika kérdéseiről. A várost szociálpolitikai körzetekre kívánja felosztani. Szerepelnek tervezetében a szükséglakások, a kolduskérdés, az árvák helyzete, a hadiözvegyek támogatása és a szegénysegélyezés problémája, több más társadalomjavító elképzeléssel együtt.21 Nézeteiben helyet kap az 1927-ben megfogalmazott „egri norma” alkalmazása is. Ez a szegényügyi intézkedés a szegényápolás kérdését nemcsak pénzjuttatással, hanem főleg a szegények gondozásával, otthonuk rendbehozatalával igyekezett megoldani. A szegények körében való szolgálat, valamint a községi segéllyel juttatott támogatás tartozott még az egri szociális koncepció elvei közé.22

A harmincas évek végén dr. Kupinszky Sándor városi tanácsnok foglalta össze röviden Debrecen város szegényügyének lényegét, a már említett országos szociálpolitikai kiadványban.23 Adataink szerint Kupinszky már 1920-ban, mint fiatal joghallgató foglalkozott szociális kérdésekkel.24 A 30-as évek közepén is szerepet kapott az ínségakció lebonyolításának tervezésénél.25 Ebben az időben a szegénypolitika új irányba kezdett tapogatózni. Egyre többet beszéltek az ún. „produktív szociálpolitikáról”, amely már a háborúra való felkészülést szolgálta és megkövetelte a belső feszültségek csökkentését. A gazdasági válság és az egzisztenciális létbizonytalanság idején, amikor központi feladattá váltak a szociális kérdések, a korszak szegénypolitikája az elnyomó paternalizmusnak volt az eszköze.26

Rossz lakásviszonyok, kilátástalan egészségügyi helyzet

Előző írásunkban a szűkén értelmezett, szegénységenyhítő szociálpolitika fogalmának megfelelően, a szociális intézkedések néhány adatát mutattuk be a dualizmus korából. Az elkövetkezőkben a Horthy-korszak szegényügyéről szólunk. Debrecen új történeti szintéziséből ismeretes, hogy a húszas évek elején a lakosság helyzete rendkívül súlyos volt. A terheket leginkább a nyomorgó tömegek viselték, hiszen azok főként a bérből és fizetésből élő embereket sújtották.27 A gazdasági összeomlást be19 Debreceni Hétfői Újság. 1928. márc. 5.

20 LengyelZ.: A debreceni szociálpolitika útjai. Debrecen, 1935., uő.: A szegénykérdés... I. m.

21 Lengyel Z. : A debreceni szociálpolitika... I. m. 8., 12., 23. o.

22 Ferge Zs.: Fejezetek... I. m. 111., 112. o.

23 Kupinszky Sándor: Debrecen szegényügye. In.: A mai magyar szociálpolitika. I. m. 525—537. o.

24 HBML IV.B.901/C, 34d, 140/920.

25 Debreczen. 1935. okt. 5.

26 Ferge Zs.: Fejezetek... I. m. 125., 126. o.

27 Debrecen története IV. k. (Szerk.: Tokody Gyula.) Debrecen. 1986. 184. o.

82