A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Megjegyzések Debrecen város szociálpolitikájához az 1920-1944 közötti időszakban

A szociális kérdések és a szociálpolitika már a múlt század második felétől az érdeklődés középpontjába került. Korszakunkban tehát voltak ennek előzményei ugyanúgy, mint a szegénységkutatásoknak. Erről előző írásunkban már szóltunk.11 A dualizmus időszakában már a községeket az 1871. évi XLIII. te. 131. §-a kötelezte arra, hogy mindazon szegények ellátásáról gondoskodjanak, akik magukat közsegély nélkül fenntartani nem képesek. Szintén a községek szegénygondozási kötelezettségéről szólt az 1886. évi XXII. te. Ezt követően az 51000 — 1899. sz. belügyminiszteri rendelet követelte a községektől, hogy szabályrendeletet alkossanak a szegénygondozásról és szegénykatasztert állítsanak fel.11 12 Az 1907. évi XIX. te. és XLVI. te. a segélyekkel, a betegség és balesetbiztosítással, munkásházak építésével, valamint egyéb szociális támogatásokkal foglalkozott.13 A vidéki városokban működtek már űn. szegényügyi bizottmányok az 1870-es években. Debrecenben már 1872-ben vannak adataink ilyen bizottmány létezéséről.14 A város törvényhatósági bizottságának közgyűlési jegyzőkönyvében 1913. február 22-én tűnt fel a szociálpolitika kifejezés. Ekkor sürgették egy szociálpolitikai ügyosztály felállítását.15 Korszakunkban a háború után még néhány évig működött Debrecenben a szegényügyi bizottság, de ez megszűnt és 1925. január 1-től feladatát a népjóléti bizottság vette át. A népjóléti hivatal igazgatója a bizottság előadója lett. Hat évi időtartamra megválasztották a bizottság tagjaivá a következőket: dr. Szentpétery Kun Bélát, Sebestyén Lajost, Szele Györgyöt, Sztankay F. Bélát és dr. Vásáry Istvánt. A bizottság elnöke dr. Csűrös Ferenc közművelődési tanácsnok lett. Megfogalmazták a bizottság feladatait és hatáskörét. „A népjóléti bizottság intézi a szegénysegélyezéseket és szegényházi beutalásokat, egyéb ügykörébe eső ügyekben mint véleményező és javaslattevő szakbizottság működik.”16

A húszas évek végén, közigazgatási szinten, változás történt a népjóléti ügyek intézésében. Szabályozták a törvényhatóságok önkormányzatát 1929-ben, később 1932-ben pedig megszüntették a Népjóléti és Munkaügyi Minisztériumot. A szociálpolitika és a közegészségügy az önkormányzatokat is irányító Belügyminisztérium hatáskörébe került. Ezután a szociális kérdések intézése is az önkormányzatokon belül történt.17 A gazdasági életben tapasztalható javulás a húszas években. Szerkesztettek bizonyos szociális törvényeket is. Ilyen volt az 1927: XXI. tv., amely a betegségi és baleseti kötelező biztosításról szólt, és az 1928: XL. tv., amely az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság eseteinek biztosításáról rendelkezett. Ez utóbbi azonban elég szűkmarkú volt. Ezek a munkásságra vonatkozó törvények főként 1925 és 1935 között igyekeztek a kurzus arculatát külföld felé megfelelően bemutatni. Ilyen indokkal 1928-ban még tíz törvényt cikkelyeztek be, főként a fiatalok, gyermekek és a nők védelméről.18 Bethlen István miniszterelnök, a szociális törvényjavaslatokról szólva, 1928. március 4-én Debrecenben tartott beszédében a következőket mondta: „...szükség van arra, hogy szociális törvényhozásunkat még jobban kiépítsük, hogy a baleset és betegség elleni biztosítás után az öregség és rokkantság kérdésével most már

11 Major Zoltán László: Adatok Debrecen város szociálpolitikájának kérdéséhez. 1867—1914. HBMLÉ XV. (Szerk.: Gazdag István.) Debrecen, 1988. 125-126. o.

12 Lengyel Zoltán: A szegénykérdés megoldása és az egri norma Debrecenben. Debrecen. 1935. 32. o.

13 Ferge Zs.: Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből. I. m. 81., 82. o.

14 HBML IV.B.1405/b. L. Debrecen sz. kir. város hatósági szervezete. 1872.

15 HBML IV.B.1403/a, 102/6120—6526—5953, bkgy, 1913. február 22.

16 HBML rV.B.1406/a. Eln.-i 7300/1924.

17 Ágh Attila: Az önszabályozó társadalom. Bp. 1989. 238. o.

18 Ferge Zs.: Fejezetek... I. m. 93., 94. o.

81