A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Megjegyzések Debrecen város szociálpolitikájához az 1920-1944 közötti időszakban

MEGJEGYZÉSEK DEBRECEN VÁROS SZOCIÁLPOLITIKÁJÁHOZ AZ 1920-1944 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

Major Zoltán László

Bevezetés

Az első világháború eseményei országszerte igen nagy károkat okoztak, a korábban felhalmozódott gazdasági-társadalmi problémák is megmaradtak, sőt súlyosbodtak. Alig egy évtized múlva bekövetkezett a világgazdasági válság, ennek elmúltával pedig az újabb háborús készülődés hatásaival kellett számolni. Az 1929—33. évi világgazdasági válság hatásáról Magyarországon külön tanulmánykötet szólt Incze Miklós szerkesztésében.1 Berend T. Iván és Szuhay Miklós közös munkájukban megállapították, hogy az ország a gazdasági összeomlás szélére került. Az uralkodó körök egy részében megfogalmazódott, hogy „a társadalmi forradalom fenyegetően közelgő végzetének egyetlen ellenszere a szociálpolitika.”1 2

A két világháború közötti társadalom helyzetének vizsgálatánál rendkívül jelentősek voltak a fiatal, tehetséges közgazdász Matolcsy Mátyás kutatásai az életszínvonal alakulásáról és a jövedelemviszonyokról.3 Ugyanakkor a szociálpolitikai szakirodalom örvendetesen fellendült és sokszínű képet mutatott. Olyan neveket kell itt megemlítenünk, mint Heller Farkas, Balás Károly, Hilscher Rezső, Kovrig Béla és Kamo- csay Jenő.4 Természetesen csak néhány szakírót soroltunk fel, hiszen az idevágó szakirodalom elég terjedelmes. Különböző jellegű és színvonalú tanulmányok születtek a vidék és a vidéki városok szociális problémáiról is. Nem is szólva itt a közismert szociográfiai írásokról, a népi írók és más haladó értelmiségiek, falukutatók publikációiról. Mindennapossá váltak a társadalom nyomorának kérdései az újságok hasábjain is. Martonffy Károly szerkesztésében egy külön reprezentatív kiadvány is megjelent 1939-ben, amely az akkori magyar szociálpolitika szinte minden ágazatáról tartalmazott előadásokat.5

Valójában a szociálpolitika kérdése azokat a területeket foglalta magában, amelyekről a Kommunisták Magyarországi Pártja szólt 1919-ben. Magyarországon a ka1 Az 1929—1933. évi világgazdasági válság hatása Magyarországon. Szerk.: Incze Miklós. Bp. 1955.

2 Berend T. Iván—Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848—1944. Bp. 1973. 235., 340. o.

3 Matolcsy Mátyás: Az életszínvonal alakulása Magyarországon, 1940—44. A Magyar Ipari Munkatudományi Intézet 2. sz. kiadványa, Bp. 1944., Uő.: Jövedelemeloszlás Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 1936., Uő.: A magyarországi jövedelem- és adótehermegoszlás. Bp. 1938.

4 Heller Farkas: Sociálpolitika, 1920. (Külön kiadott részlet Közgazdaságtana II. kötetéből). Uő.: A szociálpolitika alapja és lényege. In.: A mai magyar szociálpolitika. Szerk.: Martonffy Károly. Bp. 1939., 65—73. o. Balás Károly: A szociálpolitika fő kérdései. Pallas Rt. 1929., Hilscher Rezső: Bevezetés a szociálpolitikába. Szövétnek kiadás, Bp. 1928., Kovrig Béla: Szociálpolitika. Bp. 1936., Ka- mocsay Jenő: Társadalom és szegényügy. Nép- és családvédelem, 1943. november, 403—404. o.

5 A mai magyar szociálpolitika, i. m.

79