A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)
Tanulmányok - Surányi Béla: Kosutány Tamás és a hazai agrokémia a századfordulón
miai technológiát, amely a gazdászhallgatók 3. és 4. félévének tárgyai közé tartozott.49 E tantárgy magába foglalta pl. az erjedést, a szeszgyártást, a kenyérkészítést s a borászatot. így nem meglepő, hogy Kosutány Tamást felkérte a kir. magyar Természettudományi Társulat Kémiai Szakosztálya a mezőgazdaság tárgykörébe tartozó kémiai technológia megírására.50 „Most midőn országszerte jelszó az ipar fejlesztése, egy ilyen munkára annál is inkább szükség volt, mert 1870 óta, mikor Wágner László kir. József-műegyetemi tanár »Gazdasági műszaki vegytan« című munkáját adta ki, hasonló könyv nem jelent meg irodalmunkban; ez okból úgy a műegyetemen, mint a gazdasági akadémiákon jó szolgálatot tehet könyvem, melyből azok, akik a mezőgazdasági kémiai technológiát hallgatják, tájékozódást szerezhetnek” — írja könyve előszavában.51 A legfontosabb témakörök: keményítőgyártás, cukorgyártás, borászat, sörfőzés, szeszgyártás, kenyérkészítés, ecetgyártás, szappangyártás s a tejipari termékek előállítása. Áttekinti azokat a mezőgazdasághoz közvetlenül kapcsolódó iparágakat, melyek fogyaszthatóvá, illetve a piacon kelendőbbé teszik mezőgazdasági terményeinket, sőt lehetőséget nyújtanak egy-egy nagyüzem keretén belül a vertikális integráció kialakítására. Kosutány Tamás azon kevesek közé tartozott, akit agrárszakember létére, az MTA tagjai sorába választott, jóllehet csak a levelező tagság adatott meg neki. 1894. december 17-én tartotta székfoglaló előadását:52 Adatok a növényi fehérje képződéséhez címmel. Tudományos tevékenysége széles körben ismert volt. Rendszeresen tartott előadásokat a Természettudományi Társulatban53, a Köztelek c. OMGE-szak- lapnak megindulásától kezdve haláláig a vegytani rovatát vezette.54 55 1883-ban megalapították Cserháti Sándorral a Mezőgazdasági Szemléd, az első tudományos igényű, a mezőgazdaság egész területét átölelő szaklapot, amelynek két évtizedig az egyik szerkesztője volt. Számos egyesület ismerte el tudását azzal, hogy tagjává fogadta. A hivatalos Magyarország sem fukarkodott az elismeréssel, amit jeleznek kitüntetései. 1912-ben a magyar királyi udvari tanácsosi címet adományozzák neki.56 1915. január 19-én bekövetkezett halálával egy európai látókörű magyar tudós távozott az élők sorából, aki „alapos készültségről, a legszigorúbb lelkiismeretességről és sok tekintetben eredeti, önálló gondolkodásmódról tanúskodó tudományos munkálkodása külföldön is tiszteletet szerzett neki és a magyar névnek... kutatásainak szigorúan tárgyilagos eredményeivel nem csekély mértékben járult hozzá búzánk, borunkéi dohányunk értékének közismertté tételéhez...(...) tevékenységével nemcsak mezőgazdasági vegytanunk megalapozása és nagyra fejlesztése terén szerzett magának maradandó érdemeket, hanem mezőgazdasági iparunk különböző ágai is igen sokat köszönhetnek sokoldalú munkálkodásának” — úja a Köztelek nekrológjában.57 De ez a világ szemében sikeres tudóssors egy olyan életpályát takart, mely „több tö49 Csíki László: Mezőgazdasági szakoktatásunk kialakulása, fejlődése és mai helyzete. Bp. 1943.2. kiad. 37-38. o. 50 Kosutány Tamás: A mezőgazdasági kémiai technológia alapelvei. Bp. 1908. A Magyar Chemiai Folyóirat XII—XIII. évfolyamának melléklete. 51 Uo. III. o. Részletesen: Szabadváry F.—Szőkefalvi-Nagy Z.: i. m. 300—301. o. 52 Sigmond E.: i. m. 22. o. Köztelek: 1915. 109. o. 53 Uo. 29. o. 54 Uo. 55 Agrártört. életrajz i. m. 53. o. 56 Köztelek, 1915. 109. o. 57 Uo. 108. o. 75
