A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)
Tanulmányok - Surányi Béla: Kosutány Tamás és a hazai agrokémia a századfordulón
seny késztette Kosutány Tamást akkor is állásfoglalásra, midőn bebizonyította, hogy a Nyugat-Európában, főleg Franciaországban keresett magyar bab21 fogyasztásra alkalmas, kémiai összetétele nem hagy kívánnivalót maga után. Tudományos munkásságának jelentős hányadát teszik ki a borászati kérdések. Már külföldi tartózkodása idején megírta a Borászati vegytan alapvonalai 4 c. munkáját, mellyel pályadijat nyert, s 1873-ban a hazai könyvpiacon is megjelent.21 22 A borászat iránti érdeklődését keszthelyi tanárának, Schenek Istvánnak köszönheti. A szőlő és bor c. önálló kötetének előszavában emléket állít a kutatótárssá, baráttá váló egykori tanárnak: „A Te tudományod lángjánál gyújtottam meg közel három évtized előtt az én mécsesemet; Te voltál a példaképem, mint kutató, mint ember; a Te kedvenc tárgyad volt a borászat, és most, midőn Te a jól megérdemelt nyugalmadat élvezed, nyomdokaidba lépve én is igyekszem azon ügynek használni, melynek Te egyik apostola voltál.”23 A filoxéra pusztítása, nem utolsósorban Ulbricht R. óvári német tanár nyugalomba vonulásával, elhárult az akadály Kosutány Tamás előtt, hogy újra kedvenc témájával, a borászattal foglalkozzon. Szerepe vitathatatlan e területen, hiszen Pasteurrel egy időben kezdett el foglalkozni a borélesztők biológiájával, a bor erjedésére gyakorolt hatásukkal.24 Munkássága vitathatatlan a magyar borászat századfordulón bekövetkező megújulására. A borok jellegéről c. 1890-ben írott cikkében25 megállapítja, hogy a bor jellegét egyrészt a szőlő termelése, másrészt a bor erjedése határozza meg. Bizonyossá vált számára, hogy „... minden híresebb borvidéknek megvan a maga sajátos borélesztője, s hogy az illető vidék borainak jellege — egyebeken kívül — még ezen organizmusoktól is függ, s onnan eltávozván szőlőinkkel, ugyanazon szőlőfajtával sem állíthatjuk elő a kérdéses vidéknek jellemző borát, ha az annak megfelelő élesztőről nem gondoskodunk.”26 A bor élesztők hatása a borjellegérec. értekezése méltán kivívta a külföld elismerését is.27 A hajdani magyar bor hírnevének visszaszerzésére égetően szükség volt, mivel a filoxéra pusztításával átalakult a hazai szőlőtermesztés szerkezete. Az amerikai fajták behatolása módosította a meglévő fajtaösszetételt, s egyúttal hatott a magyar borok minőségére is. Kosutány felismeréseivel az új körülményekhez igazodó borászatunkat segítette át a holtponton, felölelve az ágazatnak szinte az egész területét.28 Foglalkoztatták olyan kérdések is, mint pl. a különféle bőrbetegségek. Borászati tanulmányok c. írása a Mezőgazdasági Szemle 1892. évi számában kitér a különböző pincekezelési módszerek vizsgálatára, értékelésére. A borászat volt Kosutány Tamás egyik „nagy szerelme”, mégis maradt ideje foglalkozni egy másik „magyar növénnyel”, a dohánnyal is, de ennek már csak epizódszerepjutott a kutatásában. E területre a kényszer vezette, mivel nem kívánt összeüt21 Sigmond E.: i. m. 28—29. o. 22 Köztelek, 1915. 109. o. 23 Sigmond E.: i. m. 16. o. 24 A magyar élelmiszeripar i. m. 493. o. Jelentős szerepet játszott a hazai borászat fejlesztésében a debreceni születésű Liebermann Leó (1852—1926), aki az első magyar borvizsgáló állomás megszervezője s eredményes vezetője. Lásd: Agrártört. életrajz i. m. 321—324. o. 25 Mezőgazdasági Szemle, 1890. 495. o. 26 Sigmond E.: i. m. 17. o. 27 Kosutány Tamás: A borélesztők hatása a bor jellegére. In: Emlékkönyv akir. magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. Bp. 1892. 466—479. o. 28 Sigmond E.: i. m. 20. o. 71
