A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)

Tanulmányok - Surányi Béla: Kosutány Tamás és a hazai agrokémia a századfordulón

seny késztette Kosutány Tamást akkor is állásfoglalásra, midőn bebizonyította, hogy a Nyugat-Európában, főleg Franciaországban keresett magyar bab21 fogyasztásra al­kalmas, kémiai összetétele nem hagy kívánnivalót maga után. Tudományos munkásságának jelentős hányadát teszik ki a borászati kérdések. Már külföldi tartózkodása idején megírta a Borászati vegytan alapvonalai 4 c. mun­káját, mellyel pályadijat nyert, s 1873-ban a hazai könyvpiacon is megjelent.21 22 A borá­szat iránti érdeklődését keszthelyi tanárának, Schenek Istvánnak köszönheti. A szőlő és bor c. önálló kötetének előszavában emléket állít a kutatótárssá, baráttá váló egy­kori tanárnak: „A Te tudományod lángjánál gyújtottam meg közel három évtized előtt az én mécsesemet; Te voltál a példaképem, mint kutató, mint ember; a Te ked­venc tárgyad volt a borászat, és most, midőn Te a jól megérdemelt nyugalmadat élve­zed, nyomdokaidba lépve én is igyekszem azon ügynek használni, melynek Te egyik apostola voltál.”23 A filoxéra pusztítása, nem utolsósorban Ulbricht R. óvári német tanár nyuga­lomba vonulásával, elhárult az akadály Kosutány Tamás előtt, hogy újra kedvenc té­májával, a borászattal foglalkozzon. Szerepe vitathatatlan e területen, hiszen Pasteur­rel egy időben kezdett el foglalkozni a borélesztők biológiájával, a bor erjedésére gya­korolt hatásukkal.24 Munkássága vitathatatlan a magyar borászat századfordulón be­következő megújulására. A borok jellegéről c. 1890-ben írott cikkében25 megállapít­ja, hogy a bor jellegét egyrészt a szőlő termelése, másrészt a bor erjedése határozza meg. Bizonyossá vált számára, hogy „... minden híresebb borvidéknek megvan a ma­ga sajátos borélesztője, s hogy az illető vidék borainak jellege — egyebeken kívül — még ezen organizmusoktól is függ, s onnan eltávozván szőlőinkkel, ugyanazon szőlő­fajtával sem állíthatjuk elő a kérdéses vidéknek jellemző borát, ha az annak megfelelő élesztőről nem gondoskodunk.”26 A bor élesztők hatása a borjellegérec. értekezése méltán kivívta a külföld elisme­rését is.27 A hajdani magyar bor hírnevének visszaszerzésére égetően szükség volt, mivel a filoxéra pusztításával átalakult a hazai szőlőtermesztés szerkezete. Az amerikai faj­ták behatolása módosította a meglévő fajtaösszetételt, s egyúttal hatott a magyar bo­rok minőségére is. Kosutány felismeréseivel az új körülményekhez igazodó borásza­tunkat segítette át a holtponton, felölelve az ágazatnak szinte az egész területét.28 Fog­lalkoztatták olyan kérdések is, mint pl. a különféle bőrbetegségek. Borászati tanulmá­nyok c. írása a Mezőgazdasági Szemle 1892. évi számában kitér a különböző pinceke­zelési módszerek vizsgálatára, értékelésére. A borászat volt Kosutány Tamás egyik „nagy szerelme”, mégis maradt ideje fog­lalkozni egy másik „magyar növénnyel”, a dohánnyal is, de ennek már csak epizód­szerepjutott a kutatásában. E területre a kényszer vezette, mivel nem kívánt összeüt­21 Sigmond E.: i. m. 28—29. o. 22 Köztelek, 1915. 109. o. 23 Sigmond E.: i. m. 16. o. 24 A magyar élelmiszeripar i. m. 493. o. Jelentős szerepet játszott a hazai borászat fejlesztésében a debre­ceni születésű Liebermann Leó (1852—1926), aki az első magyar borvizsgáló állomás megszervezője s eredményes vezetője. Lásd: Agrártört. életrajz i. m. 321—324. o. 25 Mezőgazdasági Szemle, 1890. 495. o. 26 Sigmond E.: i. m. 17. o. 27 Kosutány Tamás: A borélesztők hatása a bor jellegére. In: Emlékkönyv akir. magyar Természettudo­mányi Társulat félszázados jubileumára. Bp. 1892. 466—479. o. 28 Sigmond E.: i. m. 20. o. 71

Next

/
Thumbnails
Contents