A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)
Tanulmányok - Surányi Béla: Kosutány Tamás és a hazai agrokémia a századfordulón
Életútja, tanulmányai Kosutány Tamás (1848. március 7., Nyírlugos—1915. január 19., Budapest) életpályája az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot követő dermesztő évtizedek oldódása utáni időszakra esett, amelynek politikai hátterét az 1867-es kiegyezés adta meg. Ez fordulópont a helyét kereső Magyarország történelmében, elindítva a nemzetet a polgárosodás útján. A reformkor mezőgazdaságot is termékenyítő évtizedei után az Európához való fölzárkózás megtorpant, s egyoldalú gabonatermesztésre rendezkedett be az ország, amelynek kedvezett a korabeli európai gazdasági helyzet is. A hazai termésfölösleg megjelenése Európa piacán — gabonahiány kontinensszer- te — hozzájárult a gabonatermesztés prioritásának kialakulásához. Ugyanakkor a belterjesség érvényesülését számos tényező gátolta, közte a pénzhiány, a magas adóterhek, a jobbágyfelszabadítással járó élőmunka drágulása. A pénzszűkében szenvedő földtulajdonosok igyekeztek birtokuktól szabadulni, földjüket főként bérlőknek kiadva. Az uradalmakat irányító gazdatisztek (családtagjaik) egy része pályamódosításra kényszerült. Ilyen sorsra jutott Károlyi György birtokának gazdatisztje, Kosutány János is,2 akit nyugdíjaztak, így kénytelen volt családjával az uradalomból elköltözni, először Nagybányára, majd Szatmárra. Klasszikus műveltsége, nyelvismerete megélhetést nyújt családjának. A szülők méltán büszkék lehettek gyermekeikre, mivel Kosutány Géza táblabíróként vált híressé3 4, Kosutány IgnáÉ jogakadémiai tanárként tevékenykedett, s az 1920-as években a szegedi egyetem tanára. A család szellemiségének kialakításában fontos szerep jutott a feleségnek, Jósa Petronellának5 6 7, aki fogékonnyá tette gyermekeit a nemzeti kultúra iránt. Kosutány Tarnál már középiskolás korában érdeklődést mutatott a kémia iránt, s végül a családi indíttatás segített pálya- választásában. A szatmári katolikus főgimnázium elvégzése után nagybátyja, Jósa László ösztönzésére a Keszthelyi Országos Gazdasági Felsőbb Tanintézet hallgatója, melyet kitüntetéssel végez el. Tanárai közül Schenek István1 gyakorolt rá legnagyobb hatást. A végzés után Pestre kerül önkéntes katonai szolgálatra. Időközben lehetősége van az egyetemen hallgatni a korszak jeles kémikusát, Than Károlyt,8 1870-ben ösztöndíjat kap és Hallében agrokémiai stúdiumokban mélyed el. Visszatérve, 1871-ben kinevezik Magyaróvárra segédtanárnak, amit rövidesen rendes tanári előléptetése követ. Az akadémia tanárai nem kisebb feladatot vállaltak magukra, mint a magyar mezőgazdasági tudományos irodalom megteremtését, egyúttal tovább pallérozva a hazai szaknyelvet is. Erre a lehetőség megvolt, mivel 1869-ben az akadémia átkerült a magyar kormány kezébe, s ettől fogva kétnyelvű oktatás folyt, amely 1884-ben szűnt meg véglegesen. „Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy mezőgazdaságunk mai kifejlődésének alapját Magyaróvárott rakták le a lelkes, fiatal tanárok” — úja a korabeli Közte2 Sigmond Elek: Dr. Kosutány Tamás levelező tag emlékezete. Bp. 1926. 2. o. 3 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1899.6.köt. 1144. ő. (A későbbiekben: Szinnyei és a megfelelő kötet évszáma, valamint az oldalszám) 4 Uo. 1144-1145. o. 5 Sigmond E.: i. m. 3. o. 6 Részletes életrajza: lásd 2. jegyzet, Köztelek, 1915. 108—110. o. Pintér János: Kosutány Tamás. In: Agrártörténeti életrajzok. (Szerk.: Für Lajos—Pintér János) Bp. 1985. 271—276. o. (Lásd később: Agrártört. életrajz) 7 Szinnyei J.: 1908: 363—365. o. 8 Gomöocz£ndre:AkirályimagyarTermészettudományiTársulattörténete(1841—1941).Bp. 1941. 94-96. o. 68
