A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)
Tanulmányok - Surányi Béla: Kosutány Tamás és a hazai agrokémia a századfordulón
lek.9 Magyaróvár, s általában a hazai agrároktatás — közte is a nem kis szerepet játszó Debrecen — a XIX. század utolsó évtizedétől emelkedett európai színvonalra.10 11 A magyar mezőgazdaság-tudomány tartópillérei a felsőszintű képzés műhelyei: Keszthely, Magyaróvár, Debrecen, Kassa stb. E tudományág növekvő színvonalát a gazdálkodás általános fejlődése sarkallta. A tudományos alapokon álló tananyag- rendszer megteremtése is e korszakra esik. S még egy szerencsés mozzanat: a hazai tanári kar az oktatás mellett kutatást is végzett, európai mércével mérve is kimagaslóan. A kutatás központjai a gazdasági akadémiák és a kiegyezés után életre hívott kísérleti állomások, bár az utóbbiak kezdetben főleg hatósági feladatot láttak el. Ez alól kivétel csupán Magyaróvár, ahol „...a tanárok kutatói ambícióinak eredményeként, a tudományos vizsgálódások központjaivá (vált)”.11 A „nagy tanári kar” tagjai között olyan egyéniségek találhatók, mint Rodiczky Jenő, Cselkó István, Sporzon Pál, Linchart György, Deininger Imre, Cserháti Sándor, Thallmayer Viktor, Hensch Árpád, Újhelyi Imre, valamint Kosutány Tamás. Deininger Imre121868—1894 között Debrecenben tanároskodik. 1874-ben átszervezik a magyar mezőgazdasági oktatást. Felsőfokú végzettséget ad Magyaróvár, középfokút Debrecen, Kassa, Keszthely, Kolozsvár, ami fémjelzi a nagy hírű intézmény tekintélyét. A patinás intézet falain belül Kosutány Tamás 1903-ig oktatott, kutatott, s közben vezette a helybeli vegykísérleti állomást. Majd 1903. október 1-tól az Országos Magyar Királyi Kémiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás igazgatója,13 amelyet 1881-ben létesítettek. Az intézményt haláláig vezette, s közben a műegyetemen kémiai technológiát adott elő. A kémia, mint a mezőgazdaság alapja A korszerű gazdálkodás letéteményesének tekintett kémia a múlt század utolsó évtizedeiben nyomult be a mezőgazdaság berkeibe. Az agrokémia vagy mezőgazdasági kémia „... név alatt vonjuk össze azt az igen szerteágazó munkát, amit Magyarországon az agronómia és növénytermesztés határán, a haszonnövények és élelmiszerek területén, részben szerves kémiai, részben már biokémiai, részben analitikai, részben talajtani s kis részben technológiai vonatkozásban egészében a magyar mezőgazdaság fejlesztése, termékeinek jobb értékesíthetősége érdekében végeztek... (A magyar) állam európai szinten is élvonalban álló kutatási szervezetet hozott létre már a múlt században, amelyet meglehetős bőkezűen tartott fenn...(...) A védővámrendszer elterjedése (.. .) a múlt század végén Európában nehezítette a magyar mezőgazdaság és mezőgazdasági ipar exportlehetőségeit, melyek korábban szinte korlátlanok voltak. A műtrágyázás, a növényvédő szerek, a tartósítás fejlődése és terjedése fokozta a konkurenciát a nemzetközi piacon. E szempontok indokolták, hogy e század elején, 1908-ban a Műegyetemen Mezőgazdasági Kémiai Technológiai Tanszéket is létesí9 Köztelek, 1915. 109. o. 10 Hecknast József— Zsinka Józsefné: Szakoktatás-történet 2. köt. Gödöllő, 1983. 44—47. o. 11 Uo. 12 A debreceni agrár-felsőoktatás 100 éve. (Szerk.: Komoróczy György) Bp. 1968.151. o. Deiniger Imre Debrecenben először a földműves iskola igazgatója, majd 1871-ben véglegesítik a gazdasági tanintézetnél, ahol a szántóföldi növénytermesztést adja elő, sőt átmenetileg ásványtan is oktat. Lásd még: Agrártört. életrajz i. m. 65—71. o. 13 Az Országos m. kir. Kémiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás 25 évi működése. (Szerk.: Kosutány Tamás) Bp. 1907. 5—11. o. 69
