A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)

Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: A Debreceni Kistemplom története. Közli: Radics Kálmán

hogy falazásában aggasztó szerkezeti elváltozások mutatkoznak; nemcsak ennek, hanem a többi oszlopnak megterhelése is nagyobb a megengedett mértéknél.

A templomot tehát elébb rövid időre, majd véglegesen is elzárták a használat elől. Hogy megmentsék, már a belső berendezés kiköltöztetésére is gondoltak. A megkérdezett Bloch Leo budapesti műépítész is, miként valamennyi helybeli szakértő, az egészen újonnan építés mellett nyilatkozott. Addig is Bloch javaslatára, fagerendákkal támogatták meg a boltozatot 1925 nyarán. A presbitérium pedig a gazdasági bizottmány elóteijesztése alapján kimondta: többé nem javíttat az ódon templomon semmit; majd júl. 11-én ismét megalakította a 20 tagú Kistemplom építési bizottságot az ügy előkészítése, a gyűjtés megindítása, a pénzügyi előfeltételek összehozása, tervek, eszmék javaslása végett.

Ezáltal az ódon Kistemplom halálos ítéletét hozták meg. Hogy most mégis új köntösbe öltöztetve áll s hogy benne megint hálaadó istentiszteletre gyűlhetett össze Debrecen népe, ezt a fordulatot közvetlenül Schulek János budapesti műépítész fellépésének, önzetlen biztatásának köszönhetjük. A műemlékek orsz. bizottsága nevében és nagynevű atyjának, a koronázó Mátyás-templom, Vajdahunyad vára restaurátorának és a Halász-bástya zseniális tervezőjének tekintélyétől is támogatva lépett közbe a Kistemplom megmentése érdekében, 1925 júl. 31. Az ifjabb Schulek úgy vélekedett, hogy ez a belülről szép arhitektonikus hatású, igen jó akusztikájú csarnok-templom, ha csak előre nem látott nagyon súlyos komplikációk nem mutatkoznak, elébbi alakjában megtartható s talán nem is túlsók költséggel szépen helyreállítható. Szerinte, akik a végleges lebontást tanácsolták, jó üzletemberek voltak, de az egyház érdekeivel keveset, nagy tiszteletet érdemlő hagyományaival mitsem törődtek. Schulek memorandumával a presbitérium majdnem két esztendő múltával kezdett behatóan foglalkozni (1927 június). Közben ugyanis a közhangulat lényegesen megváltozott a Kistemplom dolgában. A súlyos gazdasági helyzet, egy új nagyobb szabású templom építéséhez szükséges tőke megszerzésének nehézsége és a történelmi emlékek által megszentelt Kistemplom elvesztésének fájó érzése lassankint a vezetőkörökben kiérlelte azt a felfogást, hogy a Kistemplomot meg kell menteni és hosszabb időre használhatóvá tenni. Ajánlatok is érkeztek a megigazításra. Schulek javítási tervét Schodits Lajos, a budapesti felső építőiskola igazgatója is ajánlotta. így a gazdasági szakbizottmány felhatalmazást kapott, hogy Schulek János terve szerint és felügyelete alatt a szükséges belső és külső javításokat végeztesse el. A pályázó vállalkozók közül Asztalos András, Széli Géza és fia helybeli mesterek bízattak meg a munkával 61,000 pengőért. Munkaközben tűnt ki, hogy nem kettőt, hanem öt pillért kellett kicserélni. Ez és egyéb előre nem látható munkálatok legalább is 75 % -kai emelték a vállalati költséget. Emiatt a belső munkálatok is benyúltak a téli hónapokba; a külső tatarozások pedig csak az idén készülhettek el az orgona javításával együtt.

Álljon hát és őrködjék Debrecen legfőbb uccáinak keresztezésénél, küszködő életünk lázas forgataga mentén ez a megújhodott komor templom hosszú időkön keresztül, mint a debreceni egyház presztízsének megkristályosodott szimbóluma, mint az evangélium szilárd világító tornya! És láthassa új templom-társak, Isten országa erősségének előretolt védőműveinek kiemelkedését e nagy város gyarapodó külső telepein és újra benépesedő pusztáin! A modem idők új feladatokat rónak egyházunkra. A kálvinizmus, a protestantizmus ma már nem csak hatalmas, harcias ősi ellenfelével, vetélytársával áll szemben. Belülről és kívülről veszedelmes ellenségek ostromolják az egész keresztyénséget. Hitközöny, scepticismus, szélsőséges radikálizmus, istentagadó álfelvilágosodottság inkább, mint a civilizált és barbár pogányság. Balsor141