A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)

Tanulmányok - Béres András: A hortobágyi csárda és jeles vendégei

Szabó Pál (1893—1970) „Szabad ember szabad föld — Hortobágyi jegyzetek” c. riportja az új Hortobágy első irodalmi értékű alkotása.

Zám Tibor (1929—1984) szociográfiai elbeszélései „Hortobágyi jegyzetek” címmel heves vitákat váltottak ki, de a való helyzet feltárására törekedett.

Bár jóval több említésre méltó személy volna még az itt felsoroltakon kívül, akik irodalmi értékű alkotásokban örökítették meg a pusztát, legyen szabad jelenleg önkényesen a fentiekhez ragaszkodni.

A magyar képzőművészet kiemelkedő alkotói közül érdemes néhány alkotást és szerzőt is kiemelni, akik festményeikben, grafikáikban, vagy plasztikai megfogalmazásban állítottak művészi értékű emléket a pusztának, bennük így valósult meg a pusztán s a csárdában eltöltött idő emléke:

Wagner Sándor: Csikósverseny.

Pataky László: Hortobágyi csárda.

id. Markó Károly: A puszta.

Munkácsy Mihály: Vihar a pusztán.

Lotz Károly: Zivatar a pusztán, Delelő gulya.

Kisfaludy Strobl Zsigmond: Csikós.

Csontvári Kosztka Tivadar: Vihar a Hortobágyon.

M edgy ess у Ferenc: Hortobágyi csikós, Hortobágyi bika, Komondor.

G. Szabó Kálmán: Illusztráció Móricz Zsigmond novelláihoz.

Iványi Grün wald Béla: Hortobágyi táj.

Zádor István: A Hortobágy partján.

Káplár Miklós: Hídivásár.

Glatz Oszkár: Legelő ménes.

Benyovszky István: Pásztorok.

Maghy Zoltán: Hortobágyi táj.

Konecsni György: Hortobágy.

Nagy István: Hortobágy.

Szabó Iván: Hortobágyi ménes.

Somogyi Árpád: Pásztorfiú.

Fazekas István: Kalapos korsó.

Korántsem teljes ez az összeállítás sem, melyben tükröződik a csárda, vagy a csárdához valamilyen módon kapcsolódók alkotása. Csupán ízelítőt jelent abból a tárházból, mely a Hortobágyot művészi vonatkozásban gazdagon megörökítette. Ha mégis hitelesen akarjuk látni, akkor történeti és néprajzi megvilágításban juthatunk el igazi arcához, a megváltozott mai képéhez.35

Neves néprajzi kutatóink is mint Herman Ottó,36 Györffy István37 itt pihentek meg a csárdában kutatóútjuk során. Az első tudományosnak mondható megfigyelések Debrecen történetéhez kapcsolódóan jelentkeznek Szűcs István és Zelizy Dániel munkáiban. Az intenzív feltáró, értékelő munka azonban csak a XX. század elején indult meg, amikor történészek, régészek és néprajzi kutatók közelebbről kívánták

35 Ecsedi István: A Hortobágy puszta és élete. Debrecen, 1914. Herman Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. Bp. 1914. Dr. K. Tóth Mihály: Nagyhortobágy, Debrecen, 1910. Térképpel.

36 Herman Ottó: Az ősfoglalkozások. Halászat és pásztorélet. Bp. 1896.

37 Györffy István: Szilaj pásztorok. Karcag. 1928. Szűcs István: Sz. Kir. Debrecen város történelme. 1—III. Debrecen, 1870—1871. Zelizy Dániel: Debrecen sz. kir. város egyetemes leírása. Debrecen, 1882.

125