A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)
Tanulmányok - Béres András: A hortobágyi csárda és jeles vendégei
14. Kávéház Baranyi Miklós 224 Rft 227 Rft 15. Hort Fodor Mihály 60 Rft 131 Rft 16. Ohat Nagy János 15 Rft 15 Rft Kikiáltási, illetve árverési ár: 4850 Rft 5330 Rft így a város az eredetileg tervezett bevétellel szemben az árverés során kialakított bérösszeg figyelembevételével közel 1000 Rf-tal többet biztosított saját kasszája számára. Négy év múltán 1781-ben nagy, új építkezéshez fogtak, amelynek jelentőségéről hiteles számadatok tanúskodnak. Az építkezéshez felhasználtak 212000 téglát, 74 800 zsindelyt, 16 q rúdvasat, a sok sing vason kívül 86 tölgyfagerendát, 272 fenyődeszkát, 173 fenyő és kőris szálját. Ugyanakkor meghagyták a régi nádfedeles vendégfogadó házat is. A mai csárda keleti szárnyának egy része minden bizonnyal ebből az építkezésből ered. Későbbi hasonló nagy építkezésekről a levéltári adatok nem tanúskodnak. Csupán annyit tudhatunk meg, hogy 1796-ban a csárda bérleti dija 1564 Rft s hozzá 100 kh illetményföld tartozik.12 Az igen magas bérösszeg miatt Kováts Mihály a mátai vendégfogadó árendátora (a hotrobágyi fogadós) 1814. november 21-én panaszt tesz Debrecen város tanácsánál a föld tudtán kívül való megcsonkítása miatt, s beadványában határozottan kijelenti, hogy:13 „Ha én a Licitatio alkalmatosságával a’ dolgot úgy értettem volna, illy szer felett való summát semmi módon nem ígértem volna.” Majd arra hivatkozik, hogy a bor megdrágult ára erősen megcsappantotta a forgalmat, bevételét, a bérlemény összegét a föld terméséből tudná megtéríteni. „Ezen mostoha esztendőben hallatlan drága lévén a bor annak szűk volta miatt a’ bornak semmi kelete nincs és így az Arenda jövedelmének nagyobb részént egyedül a’ földekből kellene ki-telni.” Ez hosszas egyezkedésre adott alkalmat. S miután a Tanácsnak jelentős bevételt biztosított a csárda bérlete, hajlandó volt némi engedményt tenni. Az egyezséget végül is megkötötték, s amikor 1814 novemberében Kováts Mihály új bérlő Bihari Mihály 6 kigyeimétől mint elődjétől átvette a vendégfogadót, a következő leltárt fektették fel.14 Alig tíz évvel később ismét pontos leltárát készítettek, mely ugyan pontosabb, de sok változás nem tapasztalható, ebben már a mai hortobágyi csárdára is ráismerünk. Változnak a bérlők, kopik, rongálódik a bútor s berendezés, de pontosabb a kimutatás. Ekkor Bihari Ferenc, valószínűleg Mihály testvére adja át Borsós Sándor új áren- dátomak Kémery Mihály fürmender és Budaházy Sándor városgazda, mint esküdt előtt.15 A Bihariak nevével már találkoztunk a város tulajdonába tartozó más csárdák bérlőinek sorában. A szerződés lejártával gyakorta megtörtént ugyanis, hogy bizonyos idő után más, előnyösebbnek tűnő árverésen elnyert összeg fejében kötötték meg 12 HBMLIV. A. 1011/k — 476/1796. A hortobágyi vendégfogadó bérleti árveréséről a kiküldött bizottság 1796. szept. 13-án jelentést tesz. 13 HBML IV.A.1011/k — 532/1814. Debrecen Város Tanácsa a hortobágyi vendégfogadó ügyében pert indít a bérlő ellen. 14 HBML IV. A. 1011/k — 261/1815. Kiss Orbán fürmender 1815 május 22-én jelentést tesz Debrecen város tanácsának a mátai vendégfogadó felszereléséről, bútorzatáról. 15 HBML IV. A. 1011/k — 510/1823. A kiküldött bizottság a hortobágyi csárda bérbeadása alkalmával felveszi az ingó leltárát. 1823. nov. 22. 120
