A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)

1848-1849 - Bényei Miklós: Könyves Tóth Mihály pályája 1849-ig

tétele. Könyves Tóth Mihály gondolatvilágában fontos helyet foglal el a család. Már első ispotályi beszédeinek egyikében felvázolta, hogyan képzeli el az ideális feleséget; szereti férjét és gyermekeit, gondos háztartást vezet, rendet és tisztaságot tart, nyílt szívvel közeledik barátnőihez.27 Felfogása szerint a család egyik legfontosabb kötelessége és hivatása a gyermekek helyes, célirányos nevelése. A szülők saját cselekedeteikkel, életvezetésükkel mutassanak követendő példát; szoktassák dologhoz fiaikat és leányaikat, formálják erkölcseiket, segítsék társadalmi beilleszkedésüket és gondoskodjanak taníttatásukról. „Nincs a’ földnek hűtlenebb fia — mondta —, mint ki saját gyermekeit hagyja neveletlenül, csak azért, hogy tőlök megtagadott vagyonok- ból hízelkedhessék testi vágyainak.”28

Könyves Tóth Mihály az iskolai tanítást igen nagyra értékelte; pártolta és népszerűsítette a reformkori oktatáspolitikai törekvéseket: a kisdedóvó intézeteket, az iparegyesületet, a vasárnapi oktatásokat, az iskolák állítását.29 Úgy vélte, a tanítónak kettős feladata van: az oktatás és a nevelés; vagyis az értelem művelése, az ismeretek, főket a gyakorlati tudományok közvetítése és a szív, az erkölcsök nemesítése. Az utóbbiról részletesebben is beszélt, kifejtve: az erkölcsi nevelés célja, hogy az ifjú meg tudja különböztetni, mi a jó és mi a rossz, megismerje az igazság és a szeretet törvényét, kialakuljon benne a becsületérzés, a közösség tisztelete.30

A közösségérzés és az ezzel párosuló közhasznúság gondolata szintén gyakran felbukkan Könyves Tóth Mihály prédikációiban. Szerinte a jó, erkölcsös polgár az, akinek „szívén fekszik a’ nagy társaságnak jólléte”.31 Hajlandó mások javáért is cselekedni, hazájának szolgálni. Ismeri és megtartja országa törvényeit, nem bántja mások jogait. Szereti felebarátait, oltalmazza az elesetteket (a szegényeket, a betegeket) és az elnyomottakat.

Könyves Tóth Mihály ekkori egyházi beszédeiben direkt politikai megnyilatkozások nem találhatók. Egy-két bibliai példázat vagy történelmi utalás — pl. Napóleonra — sejteti csupán, hogy mélyen humanista életeszményével, polgárias felfogásával nem tudja összeegyeztetni a hatalmi visszaéléseket, a politikai erőszakot, az önkényuralmi módszereket, a hódítást; fennszóval is kárhoztatja azokat, „kik, mint bagoly, félvén a’ világosságtól, setétségben akarnak uralkodni... ”32

A szóban forgó prédikációk egyértelműen bizonyítják, hogy Könyves Tóth Mihály az ekkoriban terjedő új teológiai irányzat, az ún. szentimentális racionalizmus egyik képviselője volt. Egy későbbi feljegyzésében egyébként ő is úgy minősíti önmagát, mint aki ,,a’ sentimentalis iskolának igaz lélekből híve... ”33 Ugyanitt írta le, hogy ezen iskola megteremtője Szoboszlai Pap István; az irányzat prédikálási módszereit pedig a következőkben foglalta össze: „ez a’ keresztyén vallás tiszta igazságait öszvekötötte a’ természeti vallás tanaival, ’s az embert mindig társadalmi viszonyaiban az élet mindennapi jelenetei között vette vizsgálás és elmélkedés tárgyául... ”; számolt az érzelmekkel is, szemben a vallási racionalizmus hideg okoskodásával.34 Egy 1841-es cikkében a racionalizmus tartalmi lényegét is meghatározta: ,,a’ ki27 Az életében és halálában mind magára mind gyermekeire nézve Istenben bízó keresztyén asszony’ erkölcsi képe. (Kis Orbán Istvánná.) Db. 1837. 5—13. old.

28 Mire tanít az áldással-gazdag természet’ elhervadása? Őszi vasárnapon.=Egyházi beszédek. 1. köt. Pest, 1841. 216.

29 Emlék-beszéd nemes Miskólczy István’ hideg tetemei felett. Db. 1841. 18. old.

30 A’ közönséges tanító erkölcsi szempontból tekintve világi életében ’s tanítványai közt. (Dobrossy János.) Db. 1839.9—12. old.

31 Uo. 7. old.

32 Megnyilatkozott egek. Áldozó csötörtökön.=Egyházi beszédek. 1. köt. Pest, 1841. 148. old.

33 K. T. M.: A tiszántúli... TtREL. I. 27. b. 3. 73. old.

34 Uo. 67. old.

50