A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)
Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: Debreczen sz. kir. város czímere. Közli: Radics Kálmán
nagyobb (1 koronás érme nagyságú) pecséten csupán a zászlós bárány képe látható és pedig heraldikailag jobbra fordúló állásban, ami — azt hiszem — eldönti a város ősi czímerének valódi képét is. Amannak körirata: „Sigill. oppidi Debrecz.” — Emezé: „Sigillum oppidi Debreczen.” Évszám egyiken sincs. De kétségtelen, hogy az 1600. év előtti időből származik mind a kettő. Időrendben ezek után következhetik az az 5 koronás érme nagyságú ezüst pecsétnyomó, amelyre a Leopoldi czímer képe van bevésve, bár a pálmafa igen elmosódottnak látszik. Körirata ez: „Liberae et regiae Civitatis Debrecen”. Ugyanilyen czímerrel ékeskedik egy kisebb ovál alakú, szépen metszett pecsétnyomó, melynek felirata: „Sigill. lib. et reg. civit. Debreczen”. Mind a kettő évszám nélkül; de a XVII. évszáz végéről, illetve a XVIII. évszázból való. Az ötödik pecsétnyomó ugyancsak 5 koronás érme nagyságával és „Szabad királyi Debreczen város Pecsétje 1841” körirattal. A ma is használatban lévő pecsét is ugyanezen köriratot viseli s 1841-ben készült; de kisebb és ovál alakú. Czímerünk az egyház és egyletek pecsétéin A czímerek használata, erre nem jogosultak által tilos; s bár hazánkban a czímer - bitorlás megakadályozására vonatkozó törvényt 1883-ig nem alkottak, — miként külföldön már régen, mindamellett a czímerbitorlást nálunk is büntetendő cselekménynek tekintették. Valamint a czímer megsértését is minden időben azonosnak vették a czímer-tulajdonos insultálásával. A magyar állam czímerének és színeinek, zászlójának védelméről az 1879. XL. t.-cz. 37. §-a gondoskodik; az ország czímerének magánosok, magánjellegű testületek, vállalatok és intézetek által való használhatásáról pedig az 1883. XVIII. t.-cz. intézkedik. Debreczen város czímerét használja pecsétéin a debreczeni ev. ref. egyház is, azóta, hogy az egyházközség kormányzása külön vált a politikai község kormányzásától. Az egyháznak és városnak egymáshoz való viszonya, a történelmi alakúlás igazolja az egyháznak jogát e czímer használatához. A debreczeni egyház legrégibb pecsétje hihetőleg 1750—1760 között készült évszám nélkül ezzel a körírással: „Sigillum Ecclesiae H.C. Debreczen.” A czímer a nap nélkül, de az angyal őrzőkkel van belevésve. Hasonló czímer látható a későbbi eredetű s eme köriratot viselő pecséten: „Sigill. Parochiale in Eccl. H. C. Debrecinensi An. 1830.” Újabb időben több társadalmi egyletünk is felvette lobogójára vagy pecsétjébe a bárányos városi czímert. Csakhogy ehez előzetesen mindegyik kikérte és megkapta a törvényhatósági bizottság beleegyezését. így szerepel a város czímere a kőmíves iparosok és segédek egyletének díszzászlóján (1896.); az ácsiparosok temetkezési egylete dalkörének tagsági oklevelein (1897.); a Petőfi-dalkör díszzászlóján és alapító tagsági oklevelein (1900.); a debreczeni ipartestület pecsétjein (1900.); és végül a függetlenségi 48-as kör díszzászlóján (1901.). Czímerünk szimbolikája Olvasóink közül bizonyosan nem egy lesz, aki kérdezni fogja: mit jelentenek a Debreczen város czímerében lévő alakok, a czímerkép és az oromdíszek? Mert még mindig általános az a nézet, hogy a czímerek a czímer adományos kiváló egyéni sajátságait, jellemző lelki tulajdonságait avagy életének valamely fontos eseményét jelképezik. Keresik hát a czímerképek magyarázatát, — amiként а XVII. századbeli heraldika 185
