A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)
Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: Debreczen sz. kir. város czímere. Közli: Radics Kálmán
alakjában képződött zöld mezőnek közepéből terebélyes és természetes eleven zöld lombokkal árnyékolt pálmafa emelkedik; a pálmafa alatt fehér fodorított gyapjas bárány, három lábával, két nyitva lévő s a domb síkjára helyezett könyvön áll, felemelt s kissé meghajlított jobb első lábával aranyszínű kereszt rúdját tartja, mely rudat lecsün - gő és szétterjesztett, fehér kereszttel hímzett veres lobogó ékesíti; a bárány testének egész súlyával a paizs jobb oldala felé fordulva és arra irányozva lépteit, hátrafordított fejével a zászlót látszik szemlélni. A paizs tetején likacsos vagy nyílt sisak felett, kiterjesztett szárnyú, mellén zöld borostyán koszorút viselő, felemelt fejű feltátott szájú, és jóillatú fákból a magasban fenn tündöklő nap hevénél, szárnyaival tüzet élesztő s magát a lobogó lángoknál perzselő féniksz madár szemlélhető. A sisak felső részéről pedig egyfelől veres és fehér, másfelől aranyos és kék rojtok ereszkednek alá, és szorosan a sisakhoz alkalmazkodva, ezt szíszesen ékesítik.”9 Az így leírott czímer képe a Leopoldi diplomán lévő eredeti festmény hű utánzatában látható e kalendárium födelén. Paizsőrök és a czímer környezete A czímer képét környező alakok és ábrázolások nem tartoznak a tulajdonképeni czímerhez. Az udvari czímerfestő a heraldika hanyatló korszakának szokása szerint, becsvágyból és szolgálatkészségből igyekezett minél díszesebben állítani ki a debre- czeniek czímerét, annyival inkább mert elődeink bizonyosan gavallérosan jutalmazták őt munkájáért.10 Ezek a mellékalakok és díszek már a Rudolf király czímerbővítő oklevelén is megvannak: — Leopold 1689. évi oklevelén híven utánozván amazt, ismétlődnek. Némi csekély változtatással átvették ezeket az 1693. évi nagy diplomába is. így kerültek czímerünk mellé az orrjegyekre (sisaktakarók) támaszkodó szárnyas angyalok, a paizsőrök, kiknek egyike lángpallost, másika arany keresztet tart a kezében. A kép keretéül festett lombfűzér (girland), felső része közepébe a Habsburgok kétfejű sasos czímere. (A kalendárium czímlapján azonban a kétfejű sast a folyó év számával takarja el a városi nyomda.) A felső sarkakban Magyar- és Csehország, az alsó sarkakban Dalmát- és Horvátország czímere látható. A Rudolf! oklevélen Csehország két farkú oroszlános czímere helyett a Habsburgok czímere áll. A czímer paizs mögött a távolból egy ismeretlen nagy város elmosódott látképe tűnik elő. Rudolf oklevelén a város képe tisztában kivehető. Ugyanott fellegvár is látszik a sok tornyú város felett; az előtérben pedig bajvívó lovagok kopját törnek. Az alul olvasható latin szavak értelme ez: „Debreczen szabad és királyi város czímere.” A városi magánlevéltárban V. Ferdinándtól is őriznek régi szabadalmakat és czímert átíró és megerősítő czímeres oklevelet. Ez oklevél 1841 -ben kelt. A czímer képe mellől a korábbi felesleges mellékalakok hiányoznak. A város pecsétéi A város czímerének ismertetésénél lehetetlen mellőznünk a pecsétek leírását. A magánlevéltár megengedhető szívessége közölte vélem a használatból már kivett legrégibb pecsétnyomó lenyomatait. Egy kisebb (1 filléres váltópénz nagyságú) és egy 9 Az eredeti okirat városi magánlevéltár nagyobbrendű okmány gyűjtemény ében 129. sz. a. 10 Királyi városi rangra emeltetéséért elibertationalis somma czímen 10 000 frtot fizetett Debreczen. Magán levéltár kisebbrendű okmány gyűjt. 422. sz. a. 184
