A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)
Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: Debreczen sz. kir. város czímere. Közli: Radics Kálmán
DEBRECZEN SZ. KIR. VÁROS CZÍMERE Zoltai Lajos Általában a czímerekről A czímer a mióta a harczos lovagkor egyéb szokásaival és intézményeivel együtt elterjedt s a hűbéri örökösödési jog megszilárdulásával bizonyos szabályok szerint szerkesztett mázai és képei kiképződtek: mindig a megkülönböztetésnek eszköze, a kölcsönös összetartozandóságnak, a kiválóságnak és érdemeknek, a rangbeli állásoknak, olykor a jellemző tulajdonságoknak ismertető jele és jelképe. Eredetét az első keresztes hadjáratokra viszik vissza. Ä XI. században kezdettek némely frank és germán főurak, fejedelmek a kíséretükhöz tartozó, talpig vértezett, zárt sisakot viselő lovagjaik számára ismertető jelül zászlóikon és paizsaikon bizonyos tárgyak képeit és bizonyos színeket alkalmazni. Csakhamar az elébb még egyéni czímereket átvették az ivadékok s lassankint e jelek így családi, nemzetségi, tartományi, országos czímerekké, öröklött tisztelet- és ismertető jelekké váltak. A czímeralakokat, a czímer fejlődésének első korszakában a kiváltságos személyek, családok, testületek, egyházi és világi rendek szabadon, tetszésök szerint választották. Példájokat követték a fejlődésnek indult, vagyonosodó városok is. így keletkeztek az ősi, önjogúlag felvett czímerek. De a czímerek nagyobb része, adományozott, öröklött, engedményes, kegyúri vagy oltalom czímerek, — s ezek későbbi eredetűek. Csak a XIV. század elején jöttek használatba, a mikor a czímerek osztogatása a fejedelmi jogok körébe ment át, a czímerek pedig jogi hatálylyal ruháztattak fel. Ettől fogva számtalanan keresték a fejedelmi kegyet, hogy ősi czímerök használatának jogát külön oklevéllel is megerősíttessék. A városok pedig vagy védőszentjöknek képét, vagy az őket felszabadító uralkodó czímerét egészben vagy részben, vagy tornyos várakat, kapukat, vagy a növény és állatvilág hozzájok legközelebb eső alakjait, vagy valamely polgári foglalkozás eszközét vették fel czímerökbe. Debreczen legrégibb czímere A városok eme legszokottabb czímeralakjaitól egészen elüt Debreczen, Korpona és Trencsén városok czímere. Ugyanis mindegyikben zászlót tartó húsvéti bárány a főalak, a czímerkép. A bárány képe szemlélhető Szeged város czímerében is, de csak mint sisakdísz, míg a kétfelé osztott paizs jobb oldalát harántcsíkok, baloldalát pedig egy fél sas töltik be. Debreczen czímere a mai formáját kétszeri bővítés által kapta. Az eredeti, az ősi czímer ez volt: Paizsban három csúcsú halmon álló, Szűcs Ist179
