A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)

Tanulmányok - Gellér Ferencné: A "Debreceni Dongó" Fejezet a debreceni élclapirodalom történetéből

Sztaniszlavszkij Munkásstúdió keretén belül alakult Dongó Színpad műsorszámaiból közlünk szemelvényeket.”11

A Dongó Színpad öntevékeny, szatirikus együttes volt. Alapítói voltak: Pálfy József, Pálfy István, Heller József, Tóth Sándor és Molnár Gábor. A színpad működése 1954. februártól — az első' hivatalos fellépéstől — 1965. január 1 -jén történt megszűnéséig tartott.11 12 Fokozódó népszerűségét jelzi az alábbi közlemény: „Ez az a gombostű, amelyet nehéz leejteni vasárnap délutánonként a járási Kultúrházban a »Dongó Színpad« előadásain, a zsúfolt nézőtéren... Gombostűvel sem lehet jobban pukkasztani egyébként, mint ahogyan a nézők pukkadoznak a nevetéstől.”13

S az első jubileum idején komoly sikerekről olvashatunk: „A Dongó Színpad három hónap alatt 50 előadáson nevettette meg a debreceni közönséget... Dísztáviratban üdvözölte a Dongó Színpadot a lakáshivatal, a KIK, az SZTK, a MÁV, a Patyolat, a Villamosvasút és a többi »társszerző« vállalat, hivatal és intézmény. Ők adják ti. az anyagot a Dongó Színpadnak! Az öttagú együttes létszáma nő. Még pedig nő-taggal nő!.. .”14

Karikatúrái

Vicclapról lévén szó, részletesen szemügyre kell vennünk a gúnyrajzokat és illusztrált vicceket, valamint a hozzájuk tartozó szövegeket és egyéb szöveges karikatúrákat.

A címoldalak karikatúráinak döntő többsége társadalmi karikatúra. Kaján Tibor megfogalmazása szerint15 ebbe a kategóriába tartoznak: a közvélemény hangja, a rejtett összefüggések vizsgálata, a gazdasági ügyek, a demokratikus sérelmek, a megrögzött szokások stb. Esetünkben gyakoriak (az arányokat is jelző sorrendben) az évfordulókhoz kapcsolódó ábrázolások, a képsorozatok; a furcsaságokat, különös helyzeteket felmutató karikatúrák; s csak ezek után következnek, igen kis számban a politikai, a vezércikk- és riportkarikatúrák. A 27 címoldalból 24 belpolitikai témájú, s mindössze három számítható a világpolitika, a nemzetközi kérdések tárgykörébe.

A belpolitikai tárgykör kiemelkedő motívumai: a munka és a negatív társadalmi

11 A megjelenés sorrendjében: D. D. 1953. 8. sz. okt. 10.: Ahol legfőbb érték az ember; — uo. 9. sz. okt. 24.: Nem magánügy — tafi — (=Taar Ferenc); — uo. 10. sz. nov. 7.: Spórol a menyasszony (—bor.) (=Bama Tibor); — uo. 11. sz. nov. 22.: Csokonai: Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz;

— uo. 12. sz. dec. 5.: Most már tudjuk —-TAFI— (=Taar Ferenc); — uo. 13. sz. dec. 19.: Gyökeres fordulat —- TAFI— (=Taar Ferenc); — uo. 1954. 15. sz. jan. 16.: Az egyszeri kultúrfelelős —püáf— (=Pálfy József); — uo. 16. sz. jan. 30.: „Szellemes születésnap” (piláf—hej) = Pálfy József—Heller József); — uo. 17. sz. febr. 13.: A téma körül; — uo. 18. sz. febr. 27.: A típusszék;

— uo. 20. sz. márc. 27.: Igazságos osztozás; — uo. 23. sz. máj. 28.: A porcelánnadrág; — uo. 24. sz. máj. 22.: Szellemidézés; — uo. 25. sz. jún. 4.: Adjuk be a tojást; — uo. 27. sz. júl. 3.: Szóda van?

Az aláírásként használt betűjelek, monogramok, anagramok és szignatúrák feloldásában és azonosításában Marjai Márton, Obersovszky Gyula és Fülöp György voltak segítségemre. Ezúton is köszönetemet fejezem ki.

12 1967-ben Molnár Gábor újból felélesztette a színpadot. Erről ld. B(ényei) J(ózsef): Újra szúr a Dongó = H.-B. Napló. 25. 1968.12. sz. jan. 16. 4. p. és (if)Bényei József): Téli találat. Új Dongó- műsor=uo. 23. sz. jan. 28. 6. p.

Megjegyzés: Bényei a Dongó Színpad alakulását 1953. Szilveszterre teszi, amit a D. D. 1953. okt. 10-i közlése alapján korábbra, szeptember—októberre datálhatunk.

13 D. D. 1954. 20. sz. márc. 27. 2. p.

14 Uo. 1954. 22. sz. ápr. 24. 2. p.

15 Kaján Tibor: A karikaturista: alkalmazhatatlan grafikus=Jel, kép. 3. évf. 1982. 2. sz. 97—101. P167