A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)

Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: A Debreceni Ipartestület tevékenységének néhány kérdése az 1929-1933-as válság idején

Radikalizálódás az ipartestületben

A gazdasági válság hatására az iparosok elégedetlensége egyre növekedett. Az 1932. április 24-én tartott közgyűlésen a vezetőséget erősen megkritizálták. Nagy Béla hangoztatta, hogy az iparosság a tönk szélén állt, de a vezetőség sehol sem emelte fel szavát az iparosság érdekében. Soha nem hangsúlyozták, hogy az iparosság már nem bírja tovább. Az elnöki jelentés is elismerte, hogy tehetetlen és nem bír megbirkózni a viszonyokkal, akkor szerinte az a vezetőség, amely nem tudja képviselni az iparosságot, adja át a helyét olyan iparosoknak, akik elég bátrak, hogy képviseljék az iparosság érdekeit. A jelenlegi vezetőség kötelességének teljesítése helyett kíméletlen hajszát indított az iparosság bizalmát bíró emberek, így Vági István ellen is. Ekkor a közgyűlés két táborra oszlott, s nagy zaj, vita keletkezett. Nagy Béla végül kijelentette, hogy a költségvetést általánosságban, elvi szempontból nem fogadja el, mert a vezetőséggel szemben bizalmatlan.

Vági István felszólalása előtt valaki azt kiáltotta: éljen a párttitkár! Erre nagy zaj támadt. Vági közölte, tudomása volt arról, hogy egy előző értekezleten elhatározták, a közgyűlésen őt nem hallgatják meg. Kimondották azt is, hogy az ipartestületből el kell távolítani az olyan embereket, mint ő. A „Debrecen” tudósítása szerint a szocialistáknak a vezetőségből való eltávolításáról volt szó. Elismerte, hogy az ő hatásának, „izgatásának” köszönhető, hogy a közgyűlésen sokan megjelentek, mivel az iparosság nagy része érdeklődik a saját ügyei iránt. Kijelentette, hogy „mindaddig a helyén marad, amíg a többség őt el nem távolítja, és bármilyen irányzattal szemben teljesíteni fogja kötelességét azok érdekében, akik dolgozni akarnak, azokkal szemben, akik csak gyűlölködni tudnak”. Látszott tehát, hogy a közgyűlésen jelen lévő iparosok két táborra oszlottak, jobb- és baloldali érzelmű, meggyőződésű csoport alakult ki. Bár az ipartestület az alapszabály szerint politikai kérdésekkel nem foglalkozhatott, mégis előtérbe kerültek politikai tartalmú nézetek is, s a költségvetési kérdést használták fel ürügyül a bizalmi kérdés megtárgyalására is. Fitori Ambrus szerint az elnökkel szembeni bizalmatlanságnak az az oka, hogy „már bizonyos helyen más valakit kiáltottak ki ipartestületi elnöknek”. Ő is utalt az iparosság két csoportjának a szervezkedésére.

Vági István újabb felszólalásában hangsúlyozta, hogy a költségvetés szorosan összefügg a bizalmatlansággal, nem ajánlhatja elfogadásra, bár elismeri, hogy az minden tekintetben jó és helyes, de a jelenlegi vezetőséggel szemben bizalmatlan... Elnököt is... tiszteli, de környezete károsan befolyásolta s ezért nem látja szívesen az elnöki székben.

A közgyűlés a költségvetést 152: 111 arányban nem fogadta el s visszaadta az elöljáróságnak. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy az újabb közgyűlésen a bizalmatlan- sági indítványt is megtárgyalják, mivel azt ezúttal nem szabályszerűen terjesztették be.22

A módosított költségvetés megtárgyalásakor, az 1932. április 28-i elöljárósági ülésen Varjassy Imre ipartestületi elnök megnyitójában hangsúlyozta, hogy a rendkívül nehéz helyzet legyőzésében semmire sincs oly nagy szükség, mint egymás megértésére. Majdnem 10 évvel korábbi elnöki székfoglalójában már kifejtette álláspontját : „minden személyeskedést az ipartestületből kirekeszteni, valláskülönbség nélkül mindenkivel együtt dolgozni s végül a politikától távolmaradni, csupán a gazdasági kérdéseket tárgyaltatni”.

22 HBML. IX. 207/a. 11. Jkv. 1932. ápr. 24. 5. sz„ Debrecen, 1932. ápr. 26. 5. old. Az Ipartestület viharos közgyűlése.

155