A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)
Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: A Debreceni Ipartestület tevékenységének néhány kérdése az 1929-1933-as válság idején
Vangor Antal leszögezte, hogy a bizalmatlanságot már hónapokkal előbb felvetette az elnök ellen, mivel az ő szakosztálya sérelmezte az elnök városi közgyűlési szereplését. Ugyanis az elnök nem úgy szólalt fel, ahogy kellene. Az elnöknek figyelemmel kell lennie a tömeg kívánságára, legyen a szószólója. Vági István felszólalásában említette, hogy az ellenzék igazi hangját akarja hallatni. Szerinte az elnök nem tartotta meg a korábban is vallott hármas alaptételét. A Vági által említett tényekből arra lehet következtetni, hogy a kormánypárti politikával keresett az elnök kapcsolatot és közös platformra nem volt hajlandó. Az elnök elleni bizalmatlansági indítvány az eddigi rezsimet támadta, mely Vágit a kisiparosság érdekében végzett tevékenységében meghátrálásra kényszerítette. Érdekes, hogy a Vágival egyet nem értő felszólalók is elismerték az ellenzék bátorságát és becsületességét, s egyikőjük kérte, hogy az ellenzékieket ne igyekezzenek háttérbe szorítani, mert csak elismerést érdemelnek munkájukért. Varjassy elnök ezután közölte, hogy nem tagja egyetlen politikai pártnak sem. A vele szembeni bizalmatlanságra kijelentette, hogy nem hátrál meg, hanem minden alkudozás nélkül továbbra is az eddigi irányban fog haladni. A paktumokra vonatkozólag az volt az álláspontja, hogy ő egyes csoportokat nem irányíthat, csak az ipartestületben kialakult megegyezést ismerheti el.23 A Debrecen című lapban 1932. május 22-én a bizalmi szavazás előtt a polgári gondolkozású iparosokat tömöríteni szándékozó cikk jelent meg. Megállapította, hogy a közgyűlésnek „döntő kihatása lesz az Ipartestület jövőjére és működésére. A szélsőbaloldali ellenzék ezen a közgyűlésen meg akarja buktatni... a jelenlegi vezetőséget, hogy... az Ő exponensei kerüljenek uralomra.” A polgári gondolkozású iparosság azonban tömörül a vezetőség és Varjassy elnök köré. A polgári gondolkozású iparosság nem engedi, hogy a szélsőbaloldali agitáció hatalmába kerítse az Ipartestületet. A szervezőbizottság felhívja a polgári gondolkozású iparosokat, hogy teljes számban vegyenek részt a gyűlésen és támogassák az elnökséget, „mely a legnehezebb időkben, pártokon felül állva, csak az iparos érdekeket tekintve teljesítette hivatását”.24 Az ipartestület 1932. május 22-i közgyűlésén tárgyalták az elnök elleni bizalmatlansági indítványt. Varjassy elnök mielőtt eltávozott volna, felolvasta a számvizsgáló bizottság jelentésének utolsó bekezdését, amely elismeréssel nyilatkozott a vezetőség munkájáról. Úgy érezte, hogy működése teljesen alapszabályszerű volt. Vági István szólt hozzá először az indítványhoz. „Napról napra rosszabbodó gazdasági helyzetben él ma az iparosság, mindenkinek a szíve tele van keserűséggel és emiatt alig tudja magát fékezni.” Nemcsak a bírálatra, hanem tettekre is szükség volt és ez főként a vezetőkre vonatkozott. Ezért kritizálták a vezetőség munkáját. Bátrabban ki kellett volna állni az iparosságért. Évek óta tapasztalták, hogy a kamaránál is igyekeztek bizonyos felfogású iparosokat háttérbe szorítani. Az elnök számtalanszor hangoztatta, hogy politikamentesen akar dolgozni, mégis egy párt érdekében agitált. A testület elnökének szerinte is a politikától függetlennek kell lennie s nem lett volna szabad az újságokban cikkeket közzétennie az egységes párt listája érdekében. Az ínségakcióban az elnök nem tett az iparosságért semmit, ők tettek javaslatot. Ezt mulasztásnak minősítette és azért említette, hogy az új elnök a szegényekkel szemben is teljesítse kötelességét. A közszállítások kiadásánál az elnök soha sem volt erélyes. Az iparosság növekvő elkeseredése a bizalmatlansági indítványban robbant ki. Vági kiemelte, hogy a bizalmatlansági indítvány nemcsak az elnököt érinti, „hanem az 23 HBML. IX. 207/a. 11. Jkv. 1932. ápr. 28. 1. sz., 2. sz., 4. sz. 24 Debrecen, 1932. máj. 22. 4. old. Ma délután lesz az Ipartestület sorsdöntő közgyűlése. 156
