A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)
Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: A Debreceni Ipartestület tevékenységének néhány kérdése az 1929-1933-as válság idején
jához az egyik felszólaló azt is megemlítette, hogy a miniszterelnök nem hallgatta végig a gyűlést, s a budapestiek tüntetőén eltávoztak a vidéki felszólalásokról.15 Az adóbehajtások enyhítése végett 1932. november 30-án ismét nagygyűlést tartottak, mely azzal az eredménnyel járt, hogy az iparosok fizetési haladékot kaptak.16 A tervezett, majd elmaradt építkezési kölcsönakcióról tárgyaltak az 1933. február 19-én tartott rendkívüli közgyűlésen. Ugyanis az OTI pénzéből a városoknak folyósított hitelek fellendítették volna az építőipart. A kormány azonban a 10 milliós keret nagy részét igénybe vette, csak Budapest kapott 2 millió pengőt, a vidéki városoknak nem jutott semmi. A határozat tiltakozott a tervezett akció megváltoztatása ellen, mert az építőipar munka nélkül maradna, s a kormány intézkedése „a kis egzisztenciák ezreinek kenyerét veszélyezteti”.17 A gyűlésen felvetették még az adóemelés kérdését. Különösen az ínségadó kivetése ellen tiltakoztak, s az 1000 P-nél kisebb jövedelmű iparosok felmentését kérték az ínségadó alól. A közgyűlési határozatokat küldöttség adta át a Pénzügy- és a Belügyminisztériumban, azonban egyelőre csak ígéreteket kaptak. Kelet-Magyarország három nagy ipartestülete, a nyíregyházi, a miskolci és a debreceni közös demonstrációt tervezett 1933. május 29-én Nyíregyházán. A tematika a már sokszor felvetett kérdésekből állott: a kisipari kölcsön folyósítása, a végrehajtások enyhítése, a közüzemek megszüntetése, a közszállítási illeték csökkentése, az adómoratórium megadása. Sérelmezték a magas betegsegélyzői díjakat, a közszállítások jövedelmének adóba való visszatartását, az irreálisan alacsony, legolcsóbb versenytárgyalási ajánlatok elfogadását. Érdekes, hogy az ipartestület egyéni részvételt kért az iparosoktól, s nincs is jegyzőkönyv erről a rendezvényről.18 Az ipartestület elöljárósága 1933. október 26-án tiltakozott a kereseti adó 1%-os emelése ellen. Tudomásul vette az elnök bejelentését, hogy a gazdamoratórium egyoldalú alkalmazása miatt is tiltakozik az ipartestület elnöksége. Az iparosság a gazdákkal azonos kedvezményeket kért. Egyébként nem halasztás, hanem adósságtörlés kellene inkább. Ezt az elnök a budapesti gyűlésen is megemlíteni tervezte novemberben. Az elöljáróság Debrecen várostól kisipari segély céljára egy nagyobb összeget kért.19 Az ipartestületi elöljáróság 1933 november végén tartott ülésén az elnök megállapította, hogy az országban sehol nincs olyan depresszió és nyomor, mint a Tiszántúlon. Meg kell mozdítani az iparostársadalmat. Ezért javasolta, hogy az elöljáróság hívjon össze december 10-re nagygyűlést a gazdamoratóriumhoz hasonló iparosvédelmi intézkedések kérdésében. Még nincs eredménye az eddigi határozatoknak és kérelmeknek. A város országgyűlési képviselői, Györki Imre és Hegymegi Kiss Pál levélben közölték, hogy a képviselőházban a gazdamoratórium kérdésében folyó vitában követelték, hogy a moratóriumot az iparosságra is ugyanolyan mértékben terjesszék ki, mint a gazda társadalomra. A hozzászólók javasolták, hogy a testület hívja fel a tiszántúli ipartestületeket, hogy közöljék a sérelmeiket és kívánságaikat a nagygyűlés előtt, hogy a legsúlyosabb sérelmeket megtárgyalják. A gyűlés után egy küldöttség előterjesztené a pénzügy- és kereskedelemügyi minisztériumhoz a tiszántúli iparosság sérelmeit. Egy másik fel15 HBML. IX. 207/a. 11. Jkv. 1932. okt. 17. 3. sz., okt. 20. 7. sz., Debrecen és Vidéke Ipartestület... i. m. 45. old., A Debreceni Ipartestület évi jelentése az 1932. évről. Db. 1933. 7—8. old. 16 A Debreceni Ipartestület 1932. évi jelentése. 8—9. old. 17 HBML. IX. 207/a. 12. Jkv. 1933. febr. 10. 2—3. sz., Debrecen, 1933. febr. 21. 5. old. Az Ipartestület rendkívüli közgyűlése. 18 Debrecen, 1933. május 15. 11. old. Kelet-Magyarország iparossága együttes állásfoglalásra készül 19 HBML. IX. 207/a: 12. Jkv. 1933. okt. 26. 4. sz., 8. sz. 153
