A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)

Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: A Debreceni Ipartestület tevékenységének néhány kérdése az 1929-1933-as válság idején

A DEBRECENI IPARTESTÜLET TEVÉKENYSÉGÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE AZ 1929—1933-AS VÁLSÁG IDEJÉN Vflaky Zoltán

A szakirodalomból ismeretes, hogy a gazdasági fellendülést 1929 októberétől erőteljesen kibontakozó világgazdasági válság követte, melynek azonban korábbi előzményei is megmutatkoztak. A mezőgazdaság már 1928-tól túltermelési és eladási nehézségekkel küzdött. Az ipari termékek áresése is megfigyelhető volt 1929 folyamán. A válság kezdetét tehát nem lehet egy időponthoz kötni. A különböző fejlettségű országokra, de még egy országon belül is az egyes gazdasági ágazatokra eltérően hatott a válság. Magyarországon a válságjelenségek a mezőgazdaságban mutatkoztak meg a legerősebben, az ország agrárjellegéből adódóan. Az ipari válság a termelő- eszközöket előállító iparágakban volt a legjelentősebb. Az élelmezési iparban és ruházati iparban már kevésbé csökkent a termelés, a könnyűipari ágak többségében pedig még növekedett is 1930-ban.1

Az ország keleti területein — köztük Debrecenben is — jóval mélyebb és elhúzódó volt a válság, mint a fejlettebb területeken. Az erre vonatkozó kutatások szerint a 30-as évek második felében kezdődött a kilábalás. Ennek következtében más társadalmi osztályok és rétegek mellett nehéz helyzetbe került a kisiparosság is. Számuk ugyan nem csökkent jelentős mértékben, de nagyfokú elszegényedési folyamat indult meg közöttük.1 2

A válság okozta problémák jól tükröződnek az iparosok érdekképviseleti szervének, az ipartestületnek korabeli helyzetfeltáró, érdekvédelmi törekvéseiben. Az ipartestületek alakításáról az 1884: XVII. te. rendelkezett. A városokban és községekben, ha a képesítéshez kötött mesterséget folytató iparosok kétharmada kívánta, ipartestületet kellett alakítani. Az ipartestület célja, hogy az iparosok között a rendet és az egyetértést fenntartsa, az iparhatóságot támogassa, az iparosok érdekeit előmozdítsa s őket szakmai haladásra serkentse. A törvény alapján bizonyos hatósági jogkört is gyakorolt a tanoncok és segédek tanulmányi és munkaviszonyára vonatkozóan. Az 1932 :VIII. te. az ipartestületek kötelező megszervezését írta elő az egész országban és ismét szabályozta feladataikat. Ezek kibővített tartalommal hasonlóak voltak a korábbiakhoz: a tagok gazdasági, művelődési és emberbaráti érdekeinek szolgálata, gazdasági fejlődésük előmozdítása, a tagok és alkalmazottaik szakmabeli továbbképzésének előmozdítása, a tagok segélyezése, az ipar békéjének ápolása, a vitában

1 Magyarország története. 1918—1919., 1919—1945. (Főszerkesztő Ránki György) Bp. 1976. 597., 599., 604—605. old. Berend T. Iván—Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848—1944. Bp. 1973. 226—232. old.

2 Részletesen is erről: Debrecen története. 1919—1944. Szerk.: Tokody Gyula. Db. 1986. 31—43. old.

149