A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)

Tanulmányok - Gazdag István: Két forradalom új forrás tükrében

tetést a nép érdekeinek megóvása tekintetében kívánatosnak tartja, a megüresedett presbiteri állásokra a párt tagjai közül jelölteket állít.”

A pártvezetőség minden alkalmat felhasznált arra, hogy erősítse kapcsolatát a debreceni, megyei és országos pártszervekkel. A különböző rendezvényeken a böszörményiek rendszeresen képviseltették magukat. Sőt az ottani tapasztalatokat is hasznosítani akarták. K. Tóth János, aki a földmunkások és kisgazdák országos értekezletéről jött haza:

„Az ott tapasztalt szép rend és fegyelemnek a mi üléseinken való megtartását nagyon kívánatosnak tartja.” A Szociáldemokrata Párt a politikai élet szervezésére, a saját pozícióinak erősítésére törekedett, de nem tudta elkerülni a mindennapi élet problémáit. Az egyéni sérelmek, munkanélküliség, élelmiszer-nyersanyag-áruhiány mind a párt elé került, innen várták a megoldást. A jegyzőkönyvi bejegyzések nagyrésze ebből a témából került ki.

A Munkástanács december 19-i ülésén leszögezte, hogy „a helyi ínséges viszonyokra, a bekövetkező liszthiányra...” tekintettel nem tartja tanácsosnak élelmiszer kiszállítását a városból. A pártvezetőség egyenesen a párttagság kötelességévé tette, hogy megakadályozzák az élelmiszer kiszállítását. Több alkalommal szerepelt a párt- vezetőség, Munkástanács fórumán a lisztellátás biztosítása és olcsóbbá tétele. A Munkástanács a közellátási bizottság soron lévő ülésének napirendi pontjaként a hús, liszt és szalonna árának letörésével foglalkozott. Az ülésre meghívták a hentes mestereket, hogy tegyenek árajánlatot — a meghívottak közül senki nem jelent meg. A pártvezetőség hangsúlyt helyezett az áremelkedés elleni eredményes harcra. A vezetőség, a választmány több tagját delegálta az ármegállapító és árvizsgáló bizottságába.9 Próbálták enyhíteni a munkanélküliséget, a tüzelőhiányt. A munkástanács nyomására került sor az egyházi és városi földek bérbeadására, 1—2 holdas parcellánként kedvezményes áron.

A forradalmi hangulat erősítésében, a kommunista mozgalom szervezésében fontos szerep jutott a megyében — így Hajdúböszörményben is a leszerelt katonáknak, a hazatért hadifoglyoknak./ A november 17 -i jegyzőkönyv említi először a „hazatérő szegény katonákat” és rögzíti azokat a határozatokat, amelyeket érdekükben hozott — a szociáldemokraták kezdeményezésére — a nyilvános népgyűlés: a szegény nép kapjon olcsón tűzifát, kapjanak felemelt lisztadagot, csökkenteni kell a húsárakat, a hazatérő katonák számára a gyűjtést a munkástanács szervezze. Néhány nap múlva november 22-én Neviczki János rendőrkapitány kérte, hogy a gyűjtési akciót a Munkástanács függessze fel, hogy azt a város tudja tovább folytatni. Rubinstein Samu titkár elutasította és egyben megbélyegezte a város vezetősége és a Nemzeti Tanács szegények, hazatért katonák iránti magatartását. Ezek a napok, hetek igen sok konfliktust eredményeztek:

„A kereskedelmi alkalmazottak részéről indítvány merült fel, hogy a női alkalmazottakat minden kereskedésből bocsássák el, helyettük arra hivatott leszerelt katonákat alkalmazzanak.” A Munkástanács úgy döntött, hogy próbálkozzon először a realizálással a szakszervezet, majd azután a Munkástanács. Hasonlóan bonyolult, nehéz kérdésként vetődött fel a rekvirálás kérdése is. A munkások és a nemzetőrök megtagadták a részvételüket ezekben az akciókban: „Elnök elvtárs ellenforradalmároknak nyilvánítja azokat, akik a requirálásban részt venni nem akarnak. Kéri a tagokat, hogy a választás előtt meg ne bontsák a fegyelmet...” Elutasító álláspontot alakított ki a pártvezetőség abban a kérdésben, hogy a szakcsoport keretén kívül külön

9 Az ármegállapító és árvizsgáló bizottságba delegáltak névsora: Borsó Péter kisgazda, Fejszés Imre földmunkás, Rubinstein Samu és Varga István kereskedők, Isza Sándor építőmester és Kis Lajos iparos.

142