A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)
Tanulmányok - Gazdag István: Két forradalom új forrás tükrében
olvasókört szervezzenek azok számára, akik a város távoli részén laknak. E felfogás a minden áron való centralizálás igényébó'l fakadt. A proletárhatalom egy hónapos fennállásának eseményeit 11 tanácskozás jegyzőkönyvén keresztül követhetjük nyomon. Az értekezletek, megbeszélések és tanácskozások középpontjában az új hatalmi struktúra felépítése állt. Ezentúl erre a fórumra került minden olyen kérdés, amelyben dönteni kellett. A bejegyzések egy jelentős része — csakúgy mint a korábbi időben — élelmezési, foglalkoztatási, ármegállapítási, szórakoztatási stb. kérdésekre irányultak. Tovább fejlesztették, változtatták a Munkástanács (szovjettanács) struktúráját. A március 22-i ülés: „Indítványozza... hogy nőket ne delegáljanak, mert azok ilyen súlyos feladatok elvégzésére nem alkalmasok... Szükségesnek tartja, hogy ne csak a mostani tagok legyenek a szovjettanácsban, hanem akikre szükség van, a Szovjet- tanácsnak azt kényszeríteni is kell a belépésre... Indítványozza, hogy gyorsabb gondolkodású, nagyobb szellemi tehetséggel bíró egyéneket is válasszanak.” A tanácsba bekerültek a Radikális és a függetlenségi Károlyi párt delegáltjai. Felállításra került a rögtönítélő bíróság is Oláh Ferenc elnöklete alatt. A Munkástanács elrendelte a Hajdúböszörmény és Vidéke nyomdájának elfoglalását. Másnap egy sor dologban intézkedett a Munkástanács, így a városi ügyek intézésére megalakította a 3 tagú direktóriumot: ifj. Lada János, Oláh Ferenc és Rubinstein Samu személyében. Tisztázódott kik kerültek be a Munkástanácsba. A pénzintézetek felügyeletére és az ipari-kereskedelmi vállalatok szocializálására és a leltározásra 10 tagú bizottságot hívtak életre.10 E bizottság javaslatára az állami pénztár a következő kifizetéseket teljesíthette: állandó és nyugdíjilletményeket, az egyházi személyzet javadalmazását, a háborús segélyeket, rokkantnyugdíjakat, katonai illetményeket és a városi állami hozzájárulást. A március 29-i ülésen került sor a ka* tonatanács megalakítására. Mivel Hajdúböszörményben nagyobb katonai alakulat nem állomásozott, ezért a katonatanács 4 tagját a Munkástanácsba delegálták, hogy ott fejtse ki tevékenységét. Önálló szervezetét nem alakították meg. A hajdúböszörményi Vörös Őrséget Nagy Lajos debreceni küldött szervezte meg. Figyelemre méltó az 1919. április 5-i jegyzőkönyvi bejegyzés. Rubinstein Samu politikai titkár a nemzetközi helyzetről tájékoztatta a Munkástanácsot „...nincs többé mitől félni, mert a szerbek közt Pécsen kitört a forradalom. A párizsi békekonferenciára meghívták a magyarokat. Angol és olasz delegátusok szálltak ki Budapestre és a tanácskormánnyal tárgyalásba bocsátkoztak.” Ez volt az egyetlen alkalom, hogy a város politikai életében nemzetközi kérdésről essen szó. A Munkástanács április 8-i ülésén a választási bizottság elnöke bejelentette, hogy a választás megtörtént, az érvényes szavazatok száma 1860. Ajelölő bizottság javaslata alapján megválasztásra kerültek: ifj. Lada János a Munkástanács elnökévé, Oláh Ferenc alelnökké, Erdős Antal jegyzővé. Intéző bizottsági tagoknak: ifj. Lada János, Oláh Ferenc, Rubinstein Samu, Fazekas Gábor és Oláh Lajos. Néhány napon belül sor került a járási tanácsok hajdúböszörményi tagjainak megválasztására. A politikai munkások köre lényegében érintetlen maradt hiszen a megválasztott 11 főből mindössze 3 volt aki nem szerepelt más bizottságokban.^ 10 „Rubinstein elvtárs beszámol a bankoknál és ékszer üzleteknél talált pénzekről és értéktárgyakról, a pénzintézetek kulcsait a direktórium őrzi. Jelenti továbbá, hogy Debr. mintájára, hol az összes üzletek lezárattak helyben is alakítsanak egy 10 tagból álló bizottságot kiknek hatáskörébe tartozik a pénzintézetek feletti őrködés, ipari és kereskedelmi vállalatok szocializálása, üzletek leltározása és lezárása... id. Lada János, Goldstein Sámuel, Kovács Gábor, Vedres József, Fenyvesi Sándor, Köszörűs Gábor, Rubinstein Menyhárt, Veres Bálint, K. Tóth János és Halasi Andor. 143
