A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: Debrecen mentőszolgálata

DEBRECEN MENTŐSZOLGÁLATA Szűcs Ernő

Hazánkban a szervezett mentés első írásos dokumentuma az 1779. évi uralkodói (Mária Terézia) Utasítás, amely az életmentést mindenki számára kötelezővé tette. Ez ügyben újabb előrelépést jelentett az 1876. évi XIV. te. Ebben rendelték el a mentés szervezeteinek létesítését. Ennek ellenére a segélynyújtással, a balesetet szenvedettek elszállításával országszerte még hosszú ideig a rendőrség, esetleg a tűzoltóság foglalkozott. A fejlődés tehát rendkívül lassú volt.

A holtpontról való elmozdulást jelentette, hogy a Magyar Királyi Államvasutaknál dr. Csatáry Lajos osztályfőnök 1882-ben megtervezi és megépítteti, majd szolgálatba állítja az első vasúti mentőkocsit. Magyarország első mentőegyesülete

1886-ban Temesvárott alakult meg. Itt a balesetekhez kézi kocsis szolga vonult ki.1 A Budapesti Önkéntes Mentőegyesület (BŐMÉ) csak a_ következő évben alakult meg dr. Kresz Géza tiszti főorvos kezdeményezésére. A BŐMÉ 1887. máj. 10-én kezdte meg tevékenységét a Lipót-templom bazár 47. szám alatt (a Bazilika helyén). A fővárosi mentőállomáson kezdettől orvosok és az általuk vezetett medikusok látták el a szolgálatot. Később, 1902-ben ez a szervezet volt az, amely Európában elsőként alkalmazott a mentés érdekében autót. A BÖME helybeli feladatainak ellátásán túl törekedett a mentés országos szervezésére is. Ez időben a mentőegyesületek általában a tűzoltóság alosztályaként jöttek létre.

A Debreceni Önkéntes Tűzoltó Testület Parancsnoksága látva a budapesti és más városok példáját 1894-ben elhatározta, hogy elsődleges feladata, a tűzoltás mellett a jövőben figyelmet fog fordítani a mentésre is. E testület tagja lett 1895. okt. 18-án dr. Derekassy István, aki alapító tagja volt még mint medikus a BÖME-nek, aki városunkban — már mint orvos — évtizedes küzdelmet folytatott a mentőszolgálat megteremtéséért. Ő volt az, aki a helybeli mentőegyesület létrejötte előtti időben, 1896-tól — mint tűzoltó orvos — legalább a tűzeseteknél szükséges elsősegélynyújtásra kiképezte a tűzoltó testület tagjait. A testület parancsnoksága az 1897-es évben beadvánnyal folyamodott a városhoz, amelyben kimutatta egy mentőintézmény felállításának szükségességét, és felajánlotta önkéntes közreműködését annak létesítésében, működtetésében. Felszerelésre 2800 koronát kért a várostól. A tanács vezetői előbb kitértek az egyenes válaszadás elől, majd arra hivatkoztak, hogy ennek szervezése társadalmi feladat.

1 Családi Lap 1987. májusi száma és dr. Osgyáni Zoltán: Beszámoló a Hajdú-Bihar megyei mentő- szervezet 1987. máj. 15-i bajtársi találkozóján (Kézirat) és Szűcs Ernő: 80 éves a debreceni mentő- szolgálat (Debreceni Hívogató, 1986. szeptemberi szám). Megjegyezzük, hogy ezek a kézi kocsik hasonlatosak voltak a mai műtőkocsihoz, csak nagyobb kerekekkel.

97