A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adalékok a munkásművelődés előzményeihez és kezdeteihez Debrecenben a dualizmus első szakaszában (1867-1890)

alatt”, dr. Öreg János „A kereskedelmi erkölcstan”, dr. Szántó Sámuel „Világkereskedelem korunkban”, dr. Pollacsek Gyula a „bankviszonyokról”, Beczner Frigyes pedig „A műveltségről és a kereskedelemről” címen tartottak ismeretterjesztő előadásokat. Öreg János hangsúlyozta a valláserkölcsi motívumokat, Beczner pedig az anyagi jólét, a szabadelvű társadalmi intézmények és a felvilágosult gondolkodásmód kereskedelemmel való összefüggéseire mutatott rá. Öreg János előadását közölte a Debreczen 1888. évi 15. száma, Becznerét pedig ugyanezen lap 1874. évi 249. száma. Kevesebb természettudományi tárgyú előadás hangzott el. Fábián Lajos Mór „Képek az állatvilágból” című előadása után „A lég szerepe a természetben”, mutatványokkal, azaz kísérletekkel egybekapcsolt szemléltető magyarázat következett. Lovassy Sándor a kereskedőifjúság előtt a „villanydelejességről” beszélt, annak hatását, valamint a galvanizmus fajtáit ecsetelte és szintén kísérleteket mutatott be. Ugyanitt Szűcs Mihály „Természettan” című előadása kísérletekkel együtt a Föld kialakulásáról, a növények és állatok, majd az ember létrejöttéről szólt. Ködfátyolképek (a caméra obscura segítségével) a földtörténeti korszakokból tájképeket, növények és állatok alakjait mutatta be. Nyilvánvaló, hogy a XIX. század pozitivista, evolucionista szellemében tárta a hallgatóság elé mondandóját. Gyakorlati jellegű volt a kertészetről, számtani tárgyú „A tizedes idő számításról” és a méter-mértékekről tartott oktatás. Két előadó a forradalmak történetéről és a világvárosokról közölt ismereteket. Irodalmi jellegű volt Grünwald József szereplése, aki Petőfi műveiből olvasott fel részleteket és ezeket magyarázatokkal kísérte az Iparos Ifjak Önképző Egyletében.39

Műkedvelő előadások

Than Gyula debreceni hírlapíró „A falu bimbója” című népszínműve volt az egyik bemutatott darab, melyhez a zenét Tárkányi Sándor népzenész írta. Az előadást a Pincéregylet javára tartották. A debreceni szűcs iparos ifjúság 1877. szeptember 9-én a „Falu rossza” c. színművel lépett fel. Tóth Kálmán: „Nők az alkotmányban” c. vígjátéka és a „Rokkant huszár” c. darab a debreceni iparos ifjúság rendezvényeinek sorába tartozott. Különböző műsoros estek adtak még lehetőségeket a színjátszói fellépésekre. A debreceni Iparos Ifjúság Önképző Egylete fennállásának 6. évfordulóján ünnepélyt rendezett a népkertben. Boka Samu zenekara működött közre, szavalatok és ünnepi beszéd hangzottak el, gordonka szóló is gyönyörködtette a résztvevőket. Megjelent Blaháné Kölesi Lujza és ott volt társaságában Simonffy Imre polgármester is. Ennél sokatmondóbb volt az egylet nyitóünnepélye. Az egyleti fiatal dalárda Alber József karmester vezetésével több énekszámot adott elő. A szavalatok, beszédek és köszöntések után tánc következett. Mulatság közben érkezett a következő távirat: „A debreceni iparos ifjúság egyletének, a Népkertben, Debreczenben. Felavatási ünnepélyetekhez fogadjátok jó kívánságainkat, éljen a munkás nép egyetemlegessége! Budapest munkásai!”

39 DE 1884. jan. 24., 1874. nov. 16., Debrecen. 1886. jan. 11., 1879. dec. 4.; 1879. dec. 8.; 1879. dec. 15.; 1879. dec. 22.; 1879. dec. 29., 1880. febr. 7., DE 1883. jan. 20. Debrecen. 1888. jan. 21.

92