A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adalékok a munkásművelődés előzményeihez és kezdeteihez Debrecenben a dualizmus első szakaszában (1867-1890)

Dalárdák

A különböző dal- és szavalati estélyek, műsoros estek szereplői voltak az egyleti dalárdák is.40 Ismeretes, hogy a XIX. században a dalárdáknak nevezett férfikarok a nemzeti öntudat ébresztését szolgálták. 1867-ben az aradi dalárversenyen mondták ki az Országos Daláregyesület megalakulását. 1868. szeptember 18-án a 4. országos dalárverseny Debrecenben vette kezdetét. 54 dalárda jelent meg, összesen 845 taggal és a Cegléd utcán felépített nagy dalcsarnokban szórakoztatta egy héten át a közönséget. A verseny díszvendége volt Erkel Ferenc is. Itt választották meg az Országos Daláregyesület „holtigvaló karnagyává” és a nyitó ünnepélyen vezényelte a Himnuszt a többszáz főből álló összkarnak. Erkel az 1882-ben, ismét Debrecenben tartott dalostalálkozón is megjelent. A Debreceni Dalárda itt aranyérmet kapott. Ekkor már több mint két évtizedes múltja volt a Debreceni Dalárda Egyletnek, hiszen 1861. december 29-én tartotta első közgyűlését. Egyre több dalárda alakult a városban. 1875-ben a „Debreczeni Nyomdászok Dal és Zeneköre”, 1886-ban a „Kereskedő Ifjak Dalköre”, 1890-ben pedig a „Debreczeni Iparos Dalegylet” — hogy csak néhányat említsünk. Lényeges volt az a tény, hogy a város énekkarainak többségét a fizikai dolgozók együttesei alkották. Ez összefüggésben volt a munkásmozgalom kulturális jellegű szervezkedésével, az önművelés vágyával. A „Munkás dalegylet” alapszabályait 1890. november 6-án a belügyminiszter jóvá is hagyta.41

Könyvtárak

A művelődés kutatásának nehéz kérdését jelentik a könyvtárak. Bár szó esik már 1843-ban a Polgári Casinó 259 kötetes könyvtáráról és olyan gazdag kölcsön- könyvtárat tartó magánszemélyről, mint Telegdy Lajos, aki saját könyvnyomdával is rendelkezett. Mindez kevés. Szembeötlő az a megjegyzés, hogy a debreceni salétromházban volt „üzemi könyvtár”, melynek szervezője valószínűleg Váradi Szabó János főinspektor, a Pestalozzi eszméit magáévá tevő, széles látókörű pedagógiai gondolkodó volt. Jóval később adatunk van az iparos ifjak egyletének 807 kötetből álló könyvtáráról, s az 1883-as évben könyvforgalomban lévő 820 önálló műről. A kereskedő ifjak könyvtára 1874-ben 1137 kötetből állt, 15 hírlapot járatott, 7 politikait, 4 élclapot és 4 szépirodalmit. Az egyletek alapszabályai általában szóltak a könyvtárnok feladatairól és a könyvtárral kapcsolatos teendőkről, az e mögött rejlő tartalom azonban bizonytalan. A tudatos könyvtárfejlesztéssel kapcsolatban a nyomdászok önképzőköri könyvtárosának szempontjait idézhetjük. Célszerűnek tartotta a könnyen érthető tudományos munkák, a nemzeti és világirodalmi klasszikusok beszerzését, az értéktelen műveket és a „rémregényeket” pedig selejtezni akarta. Természetesen a divatos német, angol és francia átlagregényeket olvasta szívesen a közönség, de már az 1840-es évektől jelen voltak Dickens és Balzac regényei is.42

40 Magyar Pinczérek Lapja. 1887. ápr. 30.; Debrecen. 1877. szept. 12., szept. 13.; DE 1880. máj. 31., jún. 14.; Debrecen. 1879. jún. 30., 1880. jún. 8.; DE 1874. júl. 6.

41 Szűcs István: Szabad királyi Debrecen város története. Db. 1871. III. k. 1059. old.; Kórusversenyek Debrecenben. 1961—1986. (Összeállította: Straky Tibor) Debrecen, 1986. 6., 7. old. Hajdú- Bihar és Debrecen munkásmozgalmának története i. m. 26., 27. old. Debrecen zenei élete. (Szerk.: Breuer János) Db., 1975. 7—8. old., 219—220. old. Debrecen története IV. k. (Szerk.: Tokody Gyula) Db. 1986. 219., 220., 386. old. HBML. IV.B. 1405/b. 129/1890.

42 Bényei M.: i. m. 204. old. Lengyel Imre: Váradi Szabó János könyvtára. Bp. 1963. 113. old. Hortobágy 1867. jan. 13.; DE 1884. jan. 28.; 1874. okt. 20.; HBML. IV.B. 1405/b.—520/889.; Nyomdatörténet. .. i. m. 266. old. Bényei M.: i. m. 206. old.

93