A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)

Tanulmányok - Surányi Béla: Gazdasági könyvészet Debrecenben a XIX. század végéig

1872-től olvashatók — többé-kevésbé rendszeresen — az intézmény kísérleti eredményei.68 S az 1880/90-es évek fordulóján közlemények címszó alatt publikálnak az egyes tanszékek oktatói.69 A városi nyomda vállalkozott a tanári, hallgatói névjegyzékek, valamint a házirendszabályok kiadására is.

E kiadványcsoportba sorolható — Szinnyei által nem jelzett — Margitéi István70 71 összeállítása 1786-ból, amely a földterület átszámításához nyújt segédkezet. A debreceni latin nyelvű kiadás mellett, ismeretes egy kolozsvári magyar nyelvű is. A Bereg vármegyei Sztankó János és Cserszky Antal71 közösen írtak könyvet a marhapestisről, mint borzalmas pusztítást végző kórról. Akkoriban még nem tudtak ellene védekezni, de sejtették a betegség terjedését. Főként karanténnel igyekeztek gátat vetni a fertőzésnek, amit segítettek a hatósági rendszabályok.

Kertészet, szőlő- és gyümölcstermesztés

A Debreceni Kertészeti Egylet alakuló közgyűlésére 1861. március 3-án került sor.72 Az egyesület feladatának tekintette, hogy nemesített csemetével lássa el a város polgárait. A városi nyomda jóvoltából rendszeresen megjelentette faiskolai árjegyzékeit-73 De a nyomda kiadott még más — főleg nyíregyházi — ismertetőt is.74

Debrecen neves kertészei között tartjuk számon Bíró Pált.15 76 Kertészeti kézikönyvé76 a helyi mellett, megélt egy fővárosi kiadást is 1886-ban. A kertészetnek szinte minden ágában otthonosan mozgott. Közéjük tartozott a dinnyetermesztés77 is, mint „úri passzió”, aminek szintén volt hagyománya a városban. Csanády István78 egyetlen, Debrecenben megjelenő műve e témáról már 1867-ben elhagyta a nyomdát.79 80 Talán a kertészkedés az egyetlen, amiben mindenki örömét leli. A Zemplén vármegyei születésű Kacziány Nándor80 is, törvényszéki bíróként, kertészkedésre adta fejét, sőt könyvet írt a gyümölcsfa neveléséről,81 metszéséről,82 amely Debrecen gazdasági könyvészetét gazdagítja. Rövid, de tartalmas soraiból egy vérbeli kertész képe rajzolódik ki, ami a Kertészgazda c. folyóirat munkatársává teszi.

68 Uo.: 65—73. old.

69 Az 1890. évi évkönyv: 69—122. old.

70 Reductio Orgiarum quadratarum dimensionis fundorum ad Jugera... Debrecini, 1786. Per Stephanum Margitai. E mű magyar fordításban Kolozsvárott jelent meg ugyanazon esztendőben.

71 Sztankó János—Cserszky Antal: A marhadög leírása. Db., 1829. Életükről lásd: Szinnye (XIII. köt.): 1119. old. és (II. köt.): 333. old.

72 Lásd részletesebben: Surányi Béla: Hetényi Kovács Sándor és a Debreceni Kertészeti Egylet HBN., 1984. XLI. évf. 53. sz.

73 Pl. A Debreceni Kertészeti Egylet Faiskolájának 1872. évi őszi és 1873. tavaszi névsora és árjegyzéke. Db., 1872. Ez különösen a kezdetekre jellemző, amikor Európa számos fajtája megjelent a város faiskolájában. Szakmai szempontból elsősorban fajtagyűjteménynek tekinthető, semmint szakszerű csemetenevelésnek.

74 Árjegyzék kerti-, zöldség-, virág gazdasági magvakról. Balla E. Gusztáv virágkereskedéséből Nyíregyházáról. Db., 1868.

75 Életéről lásd: Surányi Béla: Szakmájának mestere: Bíró Pál. HBN., 1986. XLIII. évf. 216. sz.

76 Bíró Pál: Kertészeti kézikönyv. Gyümölcsfa kertészet. Db., 1880.

77 Bíró Pál: A sikeres dinnyetermesztés rövid szabálya. Db., 1898.

78 Csanády István: Gyakorlati útmutatás a dinnyetermesztésre. Db., 1867.

79 Életéről lásd: Surányi Béla: „A szenvedelmes dinnyész”: Csanády István. HBN., 1985. XLII. évf. 9. sz.

80 Szinnyei (V. köt.): 115—Ili. old.

81 Kacziány Nándor: Gyümölcsfatenyésztés. Db., 1868.

82 Kacziány Nándor: Gyümölcsfanyesés. Db., 1869.

70