A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)

Tanulmányok - Surányi Béla: Gazdasági könyvészet Debrecenben a XIX. század végéig

A város kertkultúrájában érdekes színfolt a munkáskert mozgalom.83 Meghonosítása Szántó Győző érdeme83 84, aki az angol ún. allotment-rendszert, — a munkások között évente 100—150 n.-öl földet sorsoltak ki — német közvetítéssel igyekezett, a hazai viszonyok közé átplántálni, gyógyírt keresve a mélyülő szociális feszültségekre. Bár a szőlőtermelés mindig jelen volt a város gazdálkodásában, jelentőségében eltörpül Nagyváradé mellett, így a vele foglalkozó kiadványok is csak elvétve fordulnak elő.85

Említést érdemel még egy mű,86 amely a fűzfáról, mint gyors fejlődésű, de igénytelen faféleségről értekezik. A bécsi udvar e fafaj ültetésével elsősorban a hadsereg tűzifaellátását kívánta javítani, nem elhallgatva abbéli szándékot sem, hogy kiválóan alkalmas a rétek, a legelők vizenyős részeinek szárítására is. A fűzfaültetésről először az 1755. március 10-i helytartótanácsi rendelet intézkedett.

Debrecen mezőgazdasága

Ide kívánkoznak elsősorban a város múltjával foglalkozó monográfiák,87 88 amelyeket napjainkban sem tud a helytörténetírás nélkülözni. Külön ki kell emelni Szűts Mihályt88 — gazdasági akadémia tanára —, aki a szakember szemével, a monográfiákon kívül külön is megírta a városnak a XIX. század utolsó évtizedeiben dívó gazdálkodását. A Hortobágyról, mind a mai napig, a legalaposabb munkát Ecsedi István tette le a tudomány asztalára.89 De a város múltjának másik neves kutatója, Zoltai Lajos90 is foglalkozott — korszakhatárunkig — a Hortobággyal. A nagy pusztához kötődnek — hasznosításához — Kövendy Domokos javaslatai.91 Debrecen gazdálkodásában meghatározó szerepet játszó legelő, s általában a birtokviszonyok további

83 Gazdag István: Fejezetek a Közhasznú Munkáskertek Egyesületének történetéhez. (1907— 1950) DSz., 1984. IV. évf. 1. sz. 44—49. old.

84 Szántó Győző: Kiskertművelés a szociális törekvések terén. Munkáskertek. Függelék: Rédei Dezső: A Közhasznú Munkáskertek Egyesülete Debrecenben. Db., 1909.

85 A városi nyomda adta ki pl. a Nagyváradi Kereskedelmi Akadémia tanárának: A bor c. négyívnyi tanulmányát 1882-ben, amit a szerző szakiskolák és a szőlészkedő nagyközönség számára írt. Ide sorolható: Nagyvárad szőlőhegysége. Db., 1885., vagy Marton, F. A.: Kellerkunst bestehend aus verschiedenen für jedermann natürlich Recepten zur Hauswirtschaft. Db., 1841.

86 A Benda К.—Irinyi К.: i. m.: 356. oldalon jelzett munkának csak a pozsonyi — 1780. évi — kiadását sikerült azonosítani, amely Patzko Ferenc Ágoston nyomdájában készült.

87 Szűcs István: Szabad királyi Debreczen város történelme. Db., 1871. I—III. köt., Debreczen sz. kir. város egyetemes leírása. (Szerk.: Zelizy Dániel) Db., 1882. Részletesebb bibliográfia a város mezőgazdaságáról: Debrecen bibliográfia. (Szerk.: Bata Imre—Lengyel Imre—Varga Zoltánná) Db., 1961. 9—10. old.

88 Szűts Mihály: Debrecen mezőgazdasága. Db., 1892.

Szűts Mihály: Debrecen szabad királyi város mezőgazdaságának jelenlegi állapota. Db., 1882.

89 Ecsedi István: A Hortobágy puszta és élete. Db., 1914. A Hortobágy bűvkörében élő Ecsedi Istvánnak a város gazdálkodásával kapcsolatos munkáinak részletes elemzését lásd: Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága. Db., 1985., Ecsedi István születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai. Db., 1986.

90 Zoltai Lajos: A Hortobágy. Db., 1911.

91 Kövesdy Domokos: A Hortobágy hasznosítása. Db., 1905.

Kövesdy Domokos: Véleményes javaslat a Hortobágy puszta hasznosítása ügyében. Db., 1905. Kövesdy D. a macsi uradalom tiszttartója a századfordulón, s a város törvényhatósági bizottságának a tagja.

A Hortobágyról lásd még: Tóth Mihály: Nagyhortobágy. Db., 1909. Ötnyelvű ismertetés, Lovász János: Délibábok hazája. Db., 1902., A hasznosításról lásd még: Surányi Béla: A Hor- bágy hasznosításának kérdése а XIX—XX. században. Db., 1987. Kézirat. Megjelenés alatt.

71