A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)

Tanulmányok - Surányi Béla: Gazdasági könyvészet Debrecenben a XIX. század végéig

Könyvészeti, szakmai kuriózum Csáti Szabó György57 1792-ben kiadott műve, ami kissé ösztövérnek tekinthető, hisz függeléke borászati kérdéseket is taglal. A méhészet fölkarolása57 58 59 Mária Terézia nevéhez fűződik, aki 1770-ben méhészeti főiskolát hívott életre Bécsben. Szabó György írását Bihar vármegye főispánjának ajánlotta. Az előszóban rövid versike foglalja össze a méhészkedés lényegét. Személyében megbízható szakembert tisztelnek, többen elküldték hozzá erről írt munkáikat. A szerző megjegyzi, hogy a korábbi írásoktól eltérően, a méhészet gazdasági oldalát szándékozott kidomborítani. A hálás utókor Debrecenben emléktáblával adózott — Csapó utca elején — szellemének.

Mielőtt számbavesszük a gazdasági akadémiával kapcsolatos kiadványokat, két kiadványt érdemes még megemlíteni. Az egyik, a hajdúnánási református tanító Papp Lajos59 tollából származik, aki fiatal iskolás leányok és falusi gazdasszonyok számára teszi közkinccsé a mindennapok ismereteit. A másik, egy állatgyógyászati zsebnaptár60 1876-ból, amely számba szedi mindazon hasznos tudnivalókat, amit ismerni kell az esztendő során a háziállatok egészségének megőrzése érdekében.

Mint említettük, a szakoktatás megindulása határkő a város könyvkultúrájában is. Az intézmény megnyitó beszédét Papi Balogh Péter — az első igazgató — tartotta 1868. október 22-én,61 ami nyomtatásban megjelent.62 63 A tanintézet 1869-től — tanévenként — kiadja értesítőit63 a hozzá kapcsolódó földmívesiskoláéval együtt. Ez utóbbi az 1899-ig terjedő időszakot öleli föl. Az értesítőkben számot adnak a következőkről: tanulmányokkal kapcsolatos tudnivalók, oktatott tantárgyak, egyes évfolyamok tanmenete, tanári kar névsora, tangazdaság, kísérleti tér, könyvtár stb. Már 1869/70-től közlik a tangazdaság művelési ágak szerinti megoszlását, a termesztett növényféléket, az állatlétszámot, a gépállományt stb.64 Az éves jelentések szerkesztője általában a mindenkori igazgató.

Külön érdemes pillantást vetni a könyvtár nagyságára, szerepére, használtatá- sára.65 Az 1872. évi értesítő közli az állomány katalógusát.66 A tekintélyes nagyságú könyvtár zömében szakkönyvekből áll. Az időszaki kiadványok választékán látszik jobbára az „irodalom teljessége”. Előfizettek az akkori legfontosabb mezőgazdasági és természettudományos napilapokra, folyóiratokra:67 Gazdasági Lapok, Kertész Gazda, Borászati Füzetek, Erdészeti Lapok, emellett 11 német szakfolyóirat is rendelkezésre állt. A politikai lapok közül járatták: Pesti Napló, Budapesti Közlöny, Hon, Pester Lloyd, Debreczen, Alföldi Hírlap, míg a szépirodalmat képviselte: Fővárosi Lapok, Vasárnapi Újság, Üstökös, Borsszem Jankó stb.

57 Csáti Szabó György: Magyarországi méhes gazda. Db., 1792.

58 Lásd: Surányi Béla: Régi könyvek, ritka könyvek. HBN., 1985. XLII. évf. 133. sz. Szabó Györgyről is történik említés.

59 Szinnyei (X. köt.): 336. old. A szakoktatás tárgykörébe tartozik: Papp Lajos: Női taniskolás leányok, falusi gazdaasszonyok számára. Db., 1861.

60 Állatgyógyászati zsebnaptár. Db., 1876.

61 A debreceni agrárfelsőoktatás i. m. 166. old.

62 Balogh Péter (Papi): Beszéd, mellyel a debreceni országos gazdászati felsőbb tanintézetet megnyitotta. Db., 1868.

63 Mivel 1906-ig, az akadémiai fokozat elnyeréséig az intézmény elnevezése többször változott, így ezek részletes felsorolására nem vállalkozunk. Kezdetben: Debreczeni m. kir. Gazdasági Felsőbb Tanintézet és az ehhez csatolt Földmívesiskola értesítvénye... évre, majd 1876-tól Gazdasági Tanintézet és az azzal összekapcsolt Földmívesiskola értesítője ... évre, végül a földmívesiskola megszűntével, 1899 után, a címből ez kimaradt. 1888/89-től az értesítő elnevezést az évkönyv váltja föl.

64 Az 1869/70. évi értesítő: 43—51. old.

65 Az 1872. évi értesítő: 42—43. old.

66 Uo.: 44—60. old.

67 Uo.: 61—62. old.

69