A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)

Tanulmányok - Surányi Béla: Gazdasági könyvészet Debrecenben a XIX. század végéig

könyveinek becsét, hogy a gyakorlati életből gyökereznek, a tapasztalatra, a megfigyelésre építenek. Debrecen csak három művel adózik szellemének. Két munkáját — A falusi lótenyésztő,31 32 s a Gazdaságos lótenyésztés32 — a városi nyomda jelenteti meg, míg az Általános állattenyésztőn33 34 ifj. Csáthy Károly személyében talált kiadóra.

Békessy László34 szintén az állattenyésztés terén alkotott maradandót, mégha nem is múlta fölül szakmai elődjét, Tormay Bélát. Debrecenben megjelenő könyvei szorosan kapcsolódnak szellemi inspirátorához. Megjegyzendő, hogy a szakmai berkekben a debreceni kiadványok35 elismerést vívtak ki maguknak. Ez rögtön szembe tűnik, ha belelapozunk Békessy László könyveibe, különösen a genetikát taglaló fejezetekbe. A város gazdálkodásában az állattartás előkelő helyet foglalt el, a XIX. század második felében kiváltképp a sertéstartás.36 Ekkortájt még a földművelés eltörpül az állattartás s kereskedelem mellett. A múlt század közepén a város sertéspiaca országos hírnévnek örvend, s hatósugara nagy területet ölel föl. Békessy László37 e szempontokat is figyelembe vette könyve megírásakor. Külön érdekessége a mellékletben lévő metszet, amely egy akkoriban még meglévő és kedvelt fajtát, a szalontai sertést mutatja be. Szakmai elismerését mutatja az is, hogy az 1886. évi — Budapesten rendezett — tejgazdasági tanfolyam hallgatói számára jegyzetet ír,38 ami előhírnöke a későbbi, magyar szerzők tollából származó, takarmányozási kézikönyveknek.39 Debreceni évei alatt még egy lótenyésztési bibliográfia40 41 összeállítása is fűződik nevéhez.

Az akadémia tanárai között Domokos Kálmán*1 személye az összekötő kapocs Tormay Béla és Kerpely Kálmán között. Közel harmincéves oktatói múltjából két évtizedet az igazgatói poszton tölt el. Műegyetemi diplomával a kezében visszatért szülővárosába, ahol ismereteit továbbadja. Debrecenben csak egy műve42 43 jelent meg.

Szeged mellett Debrecent is magáénak valló Szűts Mihály43 — később még szóba kerül — első jelentősebb művét a városi nyomda adja ki 1879-ben,44 amit rövidesen követ második kiadása. Könyvét két hiányosságért lehet elmarasztalni: 1. a talaj szerepe és megítélése, 2. a szénaérték használata (akkoriban elavult fogalomnak számított). 1890-ben megjelenő munkáját45 egykori, nagyhírű magyaróvári tanárának, Sipeki Balás Árpádnak ajánlotta, akinek keze alól került ki az első hazai növényter31 Tormay Béla: A falusi lótenyésztő. Db., 1873.

32 Tormay Béla: Gazdaságos lótenyésztés. Db., 1872.

33 Tormay Béla: Általános állattenyésztéstan. Db., 1871. A Csáthy-féle cégről lásd: ZoltaiLajos: A Csáthy-féle debreczeni könyvkereskedő és kiadó cég százéves története (1805—1905). Db., 1905. Részletes kimutatás az egy évszázad alatt megjelent kiadványokról. Az említett korszakban a gazdasági könyvek zömében ifj. Csáthy Károly nyomdájából kerültek ki.

34 Lásd: 20. jzet.

35 Békessy László: Általános állattenyésztés. Db., 1884.

36 Giday K.: i. m. 195. old.

37 Békessy László: Sertéstenyésztés vezérelvei gyakorló gazdák részére. Db., 1871.

38 Békessy László: A takarmányszámítások rövid ismertetése. Db., 1886.

39 Lásd pl. : Cselkó István—Kosutány Tamás: Takarmányozástan. Bp., 1894.

40 Békessy László: Tallózások az állami lótenyésztési irodalom terén. Db., 1904.

41 Életéről lásd: Surányi Béla: A város megbecsült polgára: Domokos Kálmán. HBN 1986. XLIII. évf. 139. sz.

42 Domokos Kálmán: A földmérő. Gyakorlati kézikönyv. Db., 1881.1—II. köt. Lásd még: Domokos Kálmán: Mértéktábla a méterrendszerről való gyakorlati számításhoz. Db., 1876. II. kiad.

43 Életéről lásd: Surányi Béla: Két város vallotta magáénak: Szűts Mihály. HBN 1984. XLI. évf. 253. sz.

44 Szűts Mihály: A mezei gazdaság alapvonalai. Db., 1879., II. kiad. 1883.

45 Szűts Mihály: A jégkár ellen való biztosítás és a károk becslése. Db., 1890.

67