A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)
Tanulmányok - Surányi Béla: Gazdasági könyvészet Debrecenben a XIX. század végéig
mesztési kézikönyv.46 Foglalkoztatta Szűts Mihályt a gazdák helyzetének megjavítása is.47 48 49 A Debrecenben székelő Végykísérleti Állomás48 1894-ben kezdte meg működését a gazdasági tanintézet keretein belül. Jeles munkatársai közé tartozott Vedrődi (Schwarzer) Viktor,49 aki a kémia területén szorgoskodott.50 Könyveinek témája kiterjedt : általános kémia, a bor kémiája, a szeszgyártás. írja, szerkeszti az állomás analitikai vizsgálatairól szóló jelentéseket is. Gratz Ottó szakirodalmi munkássága szintén Debrecenből indult el.51 Kéziratként forgott a hallgatók körében Szarvasmarhatenyésztési jegyzetek52 53 54 55 c. előadásgyűjteménye, amelyet 1907-ben az egyik hallgató, Simonyi István János rendezett sajtó alá, beleépítve a tanára által ajánlott irodalmat is. Ezt a megoldást a szükség sarkallta, mivel hiányzott az intézmény rangjához méltó (szak)tankönyv. Ormándy János53 egy akkoriban fölfelé ívelő tudományágat, a számvitelt (számtartás) művelte, ennek hazai módszereit igyekezett kimunkálni, s elterjeszteni, főleg a kisgazdaságok körében. Debreceni évei alatt alapozta meg a hazai üzemtani kutatásokban jelentős szerepet vállaló —- főként századunk 20-as éveinek végétől — debreceni számtartó központ tevékenységét. Debrecen, a nyírségi homok szomszédságában, maga is kialakította saját dohánytermesztési kultúráját. Ennek tudományos támaszát jelentette a Kerpely Kálmán által szorgalmazott Dohánykísérleti Állomás fölállítása, bár eredetileg egy ilyen típusú intézmény gondolata Cserháti Sándorban54 ötlött fel, akinek javaslatát végül is elfogadta a népszerűségnek örvendő Darányi Ignác, a várost jelölve ki az intézmény székhelyének. 1898-tól megindult a munka Kerpely Kálmán55 vezetésével. Megjelennek már korábban is dohánytermesztéssel foglalkozó művek Debrecenben, gondoljunk Gulácsy Imrére,56 a Biharmegyei szolgabíróra, aki alig száz oldalon tesz kísérletet e belterjes növényféle népszerűsítésére. 46 Balás Árpád: Általános és különleges mezőgazdasági növénytermelés. Magyaróvár, 1888. II. kiad. I—II. köt. Az első kiadás Keszthelyen, 1876-ban jelent meg. 47 Szűts Mihály: A gazda helyzetének javítására vonatkozó nézetek. Db., 1888. 48 A debreceni agrárfelsőoktatás 100 éve. (Szerk.: Komoróczy György) Bp., 1968. 139. old., Fehér György: A mezőgazdasági kísérletügy kialakulása Magyarországon (1869—1914). Bp., 1982. 64—67. old., Magyarország földmívelése. Bp., 1896. 511. old. 49 Szinnyei (XII. köt.): 733—734. old. 50 Schwarzer Viktor: Borvegytan. Db., 1872. A magyarosítás utáni neve: Vedrődi Viktor. Schwarzer Viktor: Általános vegytan... Db., 1889. II. kiad. Schwarzer Viktor: Vegyelemzési gyakorlatok a gazdasági tanintézetek hallgatói számára. Db., 1886. Schwarzer Viktor: Kimutatás a debreceni m. kir. Vegykísérleti Állomás az 1896/96. évben .. .vegyelemzett takarmányfélék és élelmiszerek vegyi összetételéről. Db., 1896. Schwarzer Viktor: A szeszgyártás alapvonalai... Db., 1888. Vedrődi Viktor—Papi Balogh Péter: Die Nordamerikanische Zuckerfabrikation aus Sorgo und Imphy und deren hohe Wichtigkeit für Deutschland, Ungarn und die Schweiz. Db.—Nyíregyháza, 1868. 51 Életéről lásd: Surányi Béla: Tejgazdaságunk a századfordulón. Gratz Ottó. HBN., 1986. XLIII. évf. 15. sz. 52 Gratz Ottó: Szarvasmarhatenyésztési jegyzetek. Összeáll.: Simonyi István János. Db., 1907. 53 Életéről lásd: Surányi Béla: A hatékony gazdálkodás eszköze: a számvitel. Ormándy János. HBN., 1986. XLIII. évf. 198. sz. Hegedűs és Sándor adta ki: Ormándy János: Egyszerű gazdasági számtartás. Db., 1907. 54 A magyar tudománypolitika alapvetése. (Szerk.: Magyary Zoltán) Bp., 1927. 434—435. old 55 Életéről lásd: Surányi Béla: Kerpely Kálmán és a hazai dohánytermesztés. HBN., 1984. XLI. évf. 188. sz. 56 Gulácsy Imre: Népszerű útmutatás az okszerű dohánytermesztésre. Db., 1865. 68
