A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)
Tanulmányok - Korompai Gáborné: A Debreceni Ellenőr helyi vonatkozású közleményei a lap első korszakában, 1874-1890. II. rész
Az egészséges életmód egyik feltétele, a megfelelő' lakás is a nagyobb gondok közé tartozott. A szegények főleg a várost körülölelő kertségekben juthattak olcsó lakhelyekhez, elsősorban a Homok- és Csapókért betelepülése vált nagyarányúvá a hetvenes-nyolcvanas években. 1879-ben a városi tanács még ellenezte a kertekben való kintlakást.25 A szőlőskerti szabályrendelet kidolgozását 1884-ben vették tervbe, az előkészítő javaslat szerint: „.. .a Homokkert már is mint gyár-ipari és kereskedői telep, egy külváros alakját vette fel, s ennek további fejlődését elősegíteni kell”.26 A kintlakások hivatalos jóváhagyását azonban évekig halogatták. 1887-ben a Homokkert egyik kertgazdája, Vedrődi Viktor sürgette újra az ügy rendezését. Cikkében rámutatott arra, hogy „szociális kérdés egész Európában a munkás embereknek egészséges lakhely biztosítása”.27 Míg a kertségek kisembereinek lakásügye vontatottan haladt, addig a Nagyerdő rendezésére nagyvonalú tervek alakultak. Nyaralók építéséhez kedvezményeket biztosított a város, a DE hatásos propagandát fejtett ki az ügy népszerűsítésére. A nagyerdei létesítmények, sétányok, parkok újabb lehetőséget nyújtottak a gazdag polgárság számára a nagyvárosi élet kialakításához. „Valóban örvendetes jele a polgárság vagyonosodásának, vállalkozási kedvének, ha a kies Nagyerdőben minél nagyobb számban emelkednének az új nyári lakok, s ezzel mintegy nyári városrészt varázsolnának oda” — írták a lap 1888. szeptember 24-i számában. A lakott területek kiterjesztése, a nagyerdei üdülő, pihenő övezet kialakítása közben a városi parkok egyre inkább elhanyagolódtak. Gyakori sajtótéma volt az emlékkert „dísztelen” állapota, javaslat merült fel a népkert felújítására, arra, hogy ott kellene megépíteni a régen tervezett uszodát.28 Az első sportolásra alkalmas medencét azonban nem messze az István gőzmalom telkétől, a kisvasút végállomásának közelében létesítette Szikszay Gyula. 1887 márciusában kezdte el építtetni és a nyári hónapokra már üzembe is helyezte a később oly nevezetessé váló Margit-fürdőt. Az előkészületekről, az építkezésről, majd az uszoda működéséről sok-sok cikket közölt a lap. Kezdetben a jómódú debreceniek szórakozó helye volt, csak később vált a szervezett munkásság otthonává a „Margit”.29 30 A Margit-fürdő alkalmas volt az úszósport népszerűsítésére, ezzel bővült a városi sportolási lehetőségek köre. A lap tudósításai szerint a lósport, csónakázás, korcsolyázás és gimnasztika gyakorlása volt szokásban addig. Atlétikai klub megalakí25 A szőlőskertekben való állandó kintlakás ügye.=DE 1879. dec. 13—15. Vő.: Kövér Gyula: A debreczeni Homokkert története. — Érmihályfalva, 1911. 50 1. 3 t. 26 A Homok- és Csapó szöllőskertek rendezése.=DE 1884. máj. 29. 27 Vedrődi Viktor: A Homokkert és Csapókért rendezéséről. = DE 1887. febr. 24. 28 A Nagyerdő rendezése.=DE 1885. ápr. 15. Tóth Antal: A Debreceni Emlékkert Társulat közgyűlése.=DE 1885. júl. 14. Kiss Károly: A népkert. = DE 1886. júl. 19. Uszoda a Nagyerdőn. = DE 1886. szept. 20. Dobos pavilion a Nagyerdőn. = DE 1886. ápr. 21. A Nagyerdő rendezése. = DE 1887. febr. 16. Népünnepély a Nagyerdőn.=DE 1887. szept. 17. Z-y L. [Zoltai Lajos]: Nyári lakások a Nagyerdőn. = DE 1888. febr. 27. Város a Nagyerdőn.=DE 1888. szept. 24. Nyaraló építések a Nagyerdőn.=DE 1888. okt. 3. Az első nyári lak a Nagyerdőn. = DE 1889. febr. 19. Az emlékkert jövője. = DE 1889. nov. 23. A nagyerdei fasor [felújítása]=DE 1890. márc. 12., 27. 29 Bényei Miklós: A „Margit”, adalékok a debreceni Munkásotthon történetéhez.=HBmLÉ. XIII. Debrecen, 1986. 95—108. old. (Szerk.: Gazdag István). 30 A biciklizők köszöneté.=DE 1888. május 8. 56
