A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)
Tanulmányok - Korompai Gáborné: A Debreceni Ellenőr helyi vonatkozású közleményei a lap első korszakában, 1874-1890. II. rész
alatt száz gyermek halálát okozta a roncsoló toroklob20 (diftéria), 1878 februárjában még mindig szedte áldozatait az ó'sszel indult járvány. A városi tanács elrendelte, hogy a tisztiorvos ingyen kezelje a rászorulókat. 1879-ben a helyzet annyival volt súlyosabb, hogy a három járványos betegség együtt lépett fel, az iskolákat november közepéig zárva kellett tartani. A november 18-án közölt járványstatisztika szerint az ősz folyamán 707-en betegedtek meg, közülük 176-an meghaltak — a halálozási arány 25%-os volt! E nagy járvány idején Debrecenben összesen 2333 súlyos kóreset fordult elő.21 1883-ban az újságban közzétett hirdetés szerint a kötelező himlőoltást elmulasztókra pénzbüntetést róttak ki. A himlőoltás jótékony hatására, vagy egyéb körülmények szerencsés közrejátszása folytán néhány évig nincs hír himlőjárványról Debrecenben, de 1886-ban felütötte a fejét a hólyagos himlő, amely 511 megbetegedettnek 26%-át áldozatul ejtette a november 18-án közzétett adatok szerint. Ez az arány tavaszra tovább romlott: 1887. március 3-án már 28%-os halálozási arányról adott hírt a lap. A járvány leginkább a Csapó és Péterfia utcai külvárosok szegénysorsú lakosait sújtotta, ahol a rossz lakásviszonyok miatt a védekezés szinte lehetetlen volt.22 A járványok leküzdésére a városi tanács közegészségügyi és köztisztasági szabályrendelet kiadását készítette elő, új közkórház építését vette tervbe, hatósági intézkedéseket tett a járványok megelőzésére és járványügyi bizottságokat hozott létre.23 * Az Európa-szerte dühöngő kolerajárvány szerencsére elkerülte a várost, elképzelhető, hogy milyen pusztítást okozott volna ott, ahol a kórház „egy régi, rozzant és egészségtelen épületcsoport, ... a betegek ... összezsúfolva, ... a különböző nemű betegeket egy és ugyanazon helyen kell elhelyezni, ... az ápoló személyzet kevés” — ahogyan a DE 1887. május 14-i számában olvasható. 1889-től hetenként közzétették a város halálozási statisztikáját. A listán feltüntették a halott korát és a halált okozó betegséget. Az 1889. február 12-i közlemény 28 halálesetről közölt adatokat; a meghaltak között 16 hat éven aluli gyermek volt. Tüdőbetegségben 6 felnőtt és 4 gyermek halt meg. A gyermekhalál gyakori oka a veleszületett gyengeség, bélhurut, tüdőlob. A statisztika tanulsága nem sokáig váratott magára. Először Bruckner Ernő emelt szót a gyermekek egészségvédelme érdekében, s az év folyamán további újságcikkek foglalkoztak a gyermekhalandóság és közegészségügy kérdéseivel. Bruckner doktor az egészségügy államosításában látta a gondoskodás kiterjesztésének lehetőségét.14 Debrecen város tanácsa 1889 nyarán figyelemreméltó hirdetményt adott ki a gyermekvédelemről, amit a lapokban közzétettek. A jószándékú hatósági figyelmeztetés azonban nem pótolta a szociális gondoskodás más formáit. 20 A roncsoló toroklob járványról. = DE 1877. okt. 29. Az ősszel indult roncsoló toroklobról. = DE 1878. febr. 7. Zelizy Dániel: Tudnivalók a roncsoló toroklobról. = DE 1878. febr. 7. [Járványstatisztika] = DE 1879. szept. 29. 21 A debreceni munkásmozgalom története a munkásmozgalmi szervezkedés kezdetétől a Tanácsköztársaság leveréséig. (Szerk.: Varga Zoltán) — Db., 1956. 20. old. 22 A debreceni munkásmozgalom története, i. m. 20. old. 23 Közegészségi és köztisztasági szabályrendelet javaslat. = DE 1885. nov. 25. Z. L. [ZoltaiLajos]: Új közkórház Debrecenben. = DE 1885. dec. 3. Kolera elleni hatósági intézkedések Debrecenben. = DE 1886. szept. 18. A járvány bizottság.=DE 1886. okt. 2. Faragó Gyula: A baba ellenségei. = DE 1889. júl. 8. A csecsemő-gyermekek egészsége érdekében. = DE 1889. júl. 10. Faragó Gyula: Kisdedeink pusztulása. = DE 1889. okt. 1. Élt egy évet. = DE 1889. dec. 9. Bruckner Ernő: A közegészségügy államosításai DE 1889. nov. 9. Vö.: Mervó Zoltánná: Debrecen város egészségügye a levéltári iratok tükrében.=HBmLÉ XII. Db., 1985. 109—120. old. (Szerk.: Gazdag István) 55
