A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)

Tanulmányok - Korompai Gáborné: A Debreceni Ellenőr helyi vonatkozású közleményei a lap első korszakában, 1874-1890. II. rész

hatást gyakorolni az egyházi vezetőkre, de a protestáns önkormányzatot veszélyeztetve látók mégis nyilatkozatot tettek a középtanodai törvényjavaslat ellen.14

Az 1882-ben Debrecenben összeült zsinat tárgyalásainak fő témájává is ezt akarták tenni. A DE kötelességének tartotta, hogy az állam és az egyház között felmerült vitás kérdésekben úgy foglaljon állást a kormány mellett, hogy ezzel a protestáns hit- felekezet bizalmát se veszítse el.15 A DE mindig apellált a debreceni református egyház és főiskola liberális meggyőződésű papjaira és tanáraira. Komolyabb probléma néhány éven belül csak a főrendiház reformja körül jelentkezett. A debreceni tanácskozás 1885-ben nagy vita után elfogadta azt a javaslatot, amely a református püspököket is a főrendiház tagjaivá kívánta tenni. A DE a tőle megszokott taktikával — a Deb- reczeni Protestáns Lapból átvett cikkben — közölte a történteket: „A főrendiházba való bemenetel áldozat az egyház részéről, melyet a magyar államnak hoz, hogy a szabadelvű statisztikát javítsa.”16 A református egyházról egyébként főleg az egyházkerületi közgyűlésről szóló beszámolók tájékoztattak. Nagyobb publicitást a Cegléd utcai templom és a consistoriális ház építkezése kapott.17

Jóval kevesebb érdeklődést mutatott a lap a többi felekezet iránt. Felekezetek közötti ellentétek, problémák csak olyan szinten merültek fel, mint a Mindenszentek estéjén a katolikusok által szokásba hozott temetői gyertyagyújtás, vagy a Szent Anna-templom javításával összefüggésben a patronátus kérdése. A felek ellentétes véleményének kifejtésére egyaránt lehetőséget adott a lap.18 A felekezeti béke eszméjét hirdette az antiszemita hullám idején is. Vallásos propagandát nem fejtett ki, mindössze karácsonykor, húsvétkor jelentek meg vallásos színezetű ünnepi megemlékezések, vallástörténeti ismeretterjesztő vagy szokásokat magyarázó tárcacikkek.

A városi lakosság körében tapasztalható — hiszékenységgel és tudatlansággal összefüggő — babonákat mindig keményen bírálta a lap.19 A kuruzslás veszélyeire felhívták a figyelmet, de arról nem írtak, hogy csak részben volt oka a hiszékenység, és inkább az egészségügyi ellátás hiányosságai okolhatók miatta. Később erre is sor került.

A múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben még nagy járványok, főleg ragályos gyermekbetegségek szedték áldozataikat, nemcsak nálunk, hanem egész Európában. Évről évre fellépett a diftéria, himlő és vörheny. Megfelelő gyógyszer és orvosi segítség hiányában a védekezés legfőbb módja az volt, hogy hetekig-hónapokig zárva tartották az iskolákat. 1877. október végén arról írtak az újságban, hogy néhány hét

14 A Tiszántúli Református Egyházkerület közgyűlésén részt vett Tisza Kálmán. = DE 1880. ápr. 14. ápr. 24.

15 A zsinat. = DE 1882. szept. 11., 14.

16 A debreceni szavazás. = DE 1885. ápr. 29. A konvent után. = DE 1885. jún. 30.

17 Az idei építkezések városunkban.=DE 1885. júl. 15.

(Z-y) [Zoltai Lajos]: A Cegléd utcai ev. ref. templom. = DE 1885. nov. 18.

Építkezések Debrecenben. = DE 1886. máj. 20.

Alapkőletétel az új templomnál. = DE 1888. jún. 7., 21.

[A Consistoriális ház építkezéséről szóló hírek]=DÉ 1888. márc. 5., 14., ápr. 10., jún. 13., júl. 7., aug. 18.

18 Csiky Lajos: Mindszentek napján. = DE 1885. nov. 2.

[A patronátus kérdéséről]=DE 1884. dec. 27., 1885. jan. 8., 10., máj. 19.

19 Kuruzslás és sírfertőzés.=DE 1874. aug. 10.

Egy boszorkány végrendelete. = DE 1875. máj. 10.

Vastag babona. = DE 1879. júl. 1.

Gyermek-altatószer.=DE 1882. júl. 13.

54