A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)

Tanulmányok - Korompai Gáborné: A Debreceni Ellenőr helyi vonatkozású közleményei a lap első korszakában, 1874-1890. II. rész

viszont szakiskolákká kellene alakítani a gimnáziumi osztályokat és a mezőgazda- sági képzésre kellene nagyobb gondot fordítani.8

A kereskedelmi szakképzéssel is sokat foglalkoztak a DE-ben. 1883-ban már tíz éve sikeresen működött a kereskedelmi tanintézet, amelynek további fejlődését a megfelelő iskolaépület hiánya ákadályozta. A kereskedői pálya jó anyagi kilátásokkal kecsegtetett, de az úri középosztály körében mégis a lenézett foglalkozások közé tartozott. A régi nagy debreceni kereskedőcsaládokban is kezdték elhagyni az elődök foglalkozását, annál nagyobb arányban kapcsolódott be a kereskedelembe a zsidó polgárság. Felismerve a szakmai hozzáértés és műveltség jelentőségét, igyekeztek gyermekeiket a legjobb szakiskolákban kitaníttatni. Számukra sem volt mindegy, hogy a helyi tanintézet milyen szinten végzi munkáját. A liberális szemléletű DE követendő példaként emlegette, hogy a zsidó ifjúság körében milyen népszerű a kereskedelmi tanintézet.9 A modern bolti kereskedelemről, a gazdagon és szépen felszerelt üzletekről szóló írások is a kereskedői pályát népszerűsítették. Ilyen irányban hatott a házaló kereskedőkkel szemben tanúsított elutasító magatartás is.10

A város valamennyi oktatási intézményéről jelentek meg különféle hírek, beszámolók, elméleti és történeti cikkek. Évvégi vizsgákról, behatásokról rendszeresen tájékoztatott a lap, ismertette a középiskolák értesítőit és közölte a tanfelügyelői jelentéseket.

Méltán számíthattak az olvasóközönség érdeklődésére a Kollégiumban működő református főiskoláról szóló, zömében a helyi felsőoktatással foglalkozó cikkek. Ezeknek az írásoknak a szerzői főleg a tanári karból és a diákság köréből kerültek ki. A hetvenes és nyolcvanas években többször felmerült a bölcsészeti tanszék felállításának eszméje, sőt a debreceni egyetem gondolata is, ezek a kezdeményezések azonban csak jóval később, a huszadik század elején valósultak meg, amikor a Kollégiumban létrehozták a bölcsészeti tanszéket, majd amikor azt követően az 1912. évi XXXYI. törvénycikk kimondta az egyetem alapítását.11

Nemcsak a református főiskolára, hanem a református egyházzal kapcsolatos egyéb ügyekre is nagy figyelmet fordítottak. A debreceni lakosság református túlsúlya és az egyházi szervezet hatalma, tekintélye bizonyos kérdésekben veszélyeztette a liberális kormányzat politikájának érvényesülését: a középiskolai reformtervekkel kapcsolatban is erős ellenállás mutatkozott.12 Az állam beavatkozását az iskolaügybe a protestáns autonómia megsértésének tekintették egyházi körökben — erről adott hírt az 1879 augusztusában tartott tiszántúli református egyházkerületi közgyűlésről szóló tájékoztatójában a DE. A cikkíró figyelmeztetett arra, hogy a soronlévő presbiterválasztásokat ne használják fel kormányellenes politikai célokra.13 1880 áprilisában az egyházkerületi közgyűlésen Tisza Kálmán személyes megjelenésével kívánt

8 Kardos Albert: Csonka gimnáziumok Debrecenben.=DE 1885. júl. 20.

Kardos Albert: Mi kell a magyar Alföldnek?=DE 1885. aug. 4.

Kardos Albert: Panaszok a gimnázium ellen. = DE 1885. aug. 12.

9 A debreceni felsőbb kereskedelmi tanintézete DE 1885. jún. 23.

10 Debrecenben a házalás eltiltatik.=DE 1880. máj. 22.

Jóna Sámuel: Ismét a házalás.=DE 1880. jún. 24.

11 Egy presbyter: A debreceni jogakadémia ügyében.=DE 1875. máj. 10.

X—у—z: A debreceni főiskola némely viszonyai. = DE 1875. nov. 15.

В. I.: A debreceni főiskola. = DE 1883. jan. 30.

Egyetemi Bizottságok.=DE 1878. nov. 23. Vő.: A debreceni egyetem gondolatának felvetése 1869-ben az Alföldi Hírlapban. Ember Ernő: A debreceni időszaki sajtó, 1867—1900.1. rész. In a KLTE Könyvtárának Évkönyve, 1955. 356. old. és Varga Zoltán: A Debreceni Tudományegyetem története, I. 1914—1944. — Db., 1967. 12—13. old.

12 Magyarország története, i. m. 1405—1407. old.

13 DE 1879. aug. 14.

53