A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)
Tanulmányok - Korompai Gáborné: A Debreceni Ellenőr helyi vonatkozású közleményei a lap első korszakában, 1874-1890. II. rész
cikkben. A helyzet az idő múlásával nem sokat javult; 1883. szeptember 18-án közölt adatok szerint 5256 gyermek volt tanköteles, s közülük mintegy 10% nem járt iskolába. A mulasztások nemcsak a téli hónapokra korlátozódtak, hiszen közismert tény, hogy a jobb idő beálltával a ház körüli munka, az aprójószág legeltetése vonta el a szegényember gyermekét az iskolától. Az 1889. április 10-én megjelent tanfelügyelői jelentés szerint a megyében 14%-os volt a tankötelezettség elmulasztása, s ez csak egy fokkal volt jobb az országos átlagnál.3 A debreceni tanítók fizetéséről szóló cikk 1889. november 25-én szomorú adatokat közölt, a népiskolák fenntartóinak mulasztásaira Zoltai Lajos hívta fel a figyelmet: „Sajnálatos, hogy Debrecen városa a népiskolák állapotát odáig engedte jutni, hol már a nyomorúságos kezdődik és ahonnan nincs messze a botrányos sem.” Írásának az volt a célja, hogy a népiskolákról elterelődött figyelmet ismét erre a rendkívül fontos, s az egész társadalmat érintő kérdésre irányítsa.4 A nyolcvanas években ugyanis a helyi oktatásüggyel kapcsolatos érdeklődés nagyrészt áttevődött a középfokú oktatásra, elsősorban a reáliskola problémájára. Zimmermann Gyula reáliskolai tanár 1882. augusztusában cikk-sorozatot indított, amelyben bemutatta a debreceni reáliskolát, az iskolatípus szükségességét elemezte társadalmi, közgazdasági szempontból és javaslatot tett fejlesztésére.5 1884-ben úgy merült fel a kérdés: reáliskola vagy gimnázium? Többen kifejtették véleményüket, s annak ellenére, hogy a reáliskola szükségessége, korszerűsítésének fontossága kellő hangsúlyt kapott — az ügy alig jutott előbbre.6 Az iskolaépítéssel kapcsolatban újabb hosszas hírlapi vita bontakozott ki, akárcsak korábban a gazdasági tanintézet építése idején.7 A gimnáziumi oktatásról, a fejlesztés lehetőségéről szintén többször írtak. Kardos Albert is hozzászólt a kérdéshez, kifejtette, hogy a csonka gimnáziumokat fokozatosan nyolc osztályúvá kellene fejleszteni Debrecenben. A vidéki városokban, Böszörményben, Nánáson, Szoboszlón 3 Magyarország története a dualizmus első negyedszázadában, 1867—1890. (Szerk.: Kovács Endre— Katus László.) — Bp., 1979. 1400. old. (Magyarország története, VI. köt. 2. rész.) 4 Z-i-s [Zoltai Lajos]: Új iskolák építése. = DE 1890. márc. 24. 5 Zimmermann Gyula: A debreceni reáliskola. = DE 1882. aug. 26. Zimmermann Gyula: Van-e a hazának, de különösen városunknak szüksége reáliskolára? = DE 1882. aug. 28. [Az élő nyelvek fontosságáról] = DE 1882. aug. 30. és 31. 6 V-n А-ó: Reáliskola vagy gimnázium?=DE 1884. aug. 30. (*): Vélemény a reáliskoláról, tekintettel a debreceni reáliskolára.=DE 1884. dec. 16. (***): Reáliskolánk ügye.=DE 1885. ápr. 22. Néhány szó a debreceni városi főreáliskola kiegészítése érdekében.=DE 1885. júl. 4. Kardos Albert: A debreceni főreáliskola.=DE 1885. júl. 25. Fazekas Sándor: A gimnáziumok és a debrece i reáliskola ügyéhez.=DE 1886. jan. 23. Z-y L. [ZoltaiLajos]: Néhány szó a debreceni reáliskola ügyéhez. = DE 1886. máj. 8. Fazekas Sándor: Most már jó úton haladunk.=DE 1888. ápr. 23. és 24. A városi főreáliskola ügye. = DE 1889. márc. 4. Fazekas Sándor: Lesz-e a reáliskolának hatodik osztálya? = DE 1889. júl. 17. Vigyázó: Ismét a reáliskola ügye. = DE 1890. márc. 26. 7 Fazekas Sándor: Hová építsük a reáliskolát? = DE 1887. jan. 27., 29., 30. Hová építsük a reáliskolát ?=DE 1887. febr. 1. Zelizy Dániel: Iskolaépítés.=DE 1887. febr. 3. Hová építsük a reáliskolát? = DE 1887. febr. 5. Schwarzer Vilmos: A debreceni gazdasági tanintézet építése ügyében. = DE 1879. jún. 9. Gy. J.: Hová épüljön a gazdasági tanintézet ? = DE 1879. jún. 18. Szikszay József: Építési, szépítési állapot Debrecenben. = DE 1881. febr. 16. A gazdasági tanintézet épületének megnyitása. = DE 1883. okt. 18. 52
