A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)
Kronológia - Gazdag István: Debrecen város történeti kronológiája IV. 1790-1848
1818—1819 A város szabályrendeletet alkotott a királyi kincstártól és a magánföldesuraktól megváltott zálogos birtokok, az ún. béresföldek polgári tulajdonba adására. 1819 október 14. Megszületett a Nagyerdő és más erdőségek gazdálkodását szabályozó Erdészeti utasítás. Debrecen városa a hortobágyi Ohat pusztán saját ménese és gulyája részére majorságot alapított. A Debreceni Magyar Kalendáriumot ebben az évben indították útjára. A szerkesztést Fazekas Mihály, Földi János és Szűcs István egymást váltva végezték. A kalendárium 1856-ig jelent meg. 1820 A tanács legelőbér-fizetésről határoz. 1820—1822 Simonyi óbester kezdeményezésére „A Péterfia Kaputól a N. Erdőig lévő útfélén” ültetett fákkal kialakult a nagyerdei allé (Simonyi út). 1821 október. Debrecenben ülésezett a magyarországi helvét hitvallású egyház egyetemes konventje. 1823 Fürdőházak építését kezdték meg a Nagyerdőn. Megalakult a Kollégium hetedik, a természetrajz katedrája. Első tanára Kerekes Ferenc volt. Megjelent Beregszászi Pál „A szabad kézzel való rajzolás tudományának kezdete” c. munkája. 1824—1826 Felépült Povolny Ferenc terve alapján a fürdő épülete. 1825 Megszervezték a Kollégium nyolcadik tanszékét, a pedagógia tanszéket. Első professzora Zákány József lett. 1825—1844 Az 1802. évi nagy tűz a városháza egy részét is elpusztította. A városháza felépítése Povolny Ferenc terve alapján közel húsz év alatt történt meg. 179
