A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)
Kronológia - Gazdag István: Debrecen város történeti kronológiája IV. 1790-1848
1828 Ez évben a debreceni színi előadásokon neves színészek léptek fel: Déryné, Egressy Gábor, Szerdahelyi József, Szentpétery Zsigmond és mások. 1829 július 1. Ezen a napon két ízben rengett a föld Debrecenben. 1830 A Hortobágy folyóra kőhidat építettek. A magyar irodalom és nyelvtudomány önálló katedrát kapott a református Kollégiumban. Ez lett az intézmény kilencedik tanszéke. Első tanárának Kallós Mózest nevezték ki. A beiktatásra 1831. november 13-án került sor. 1831 július—október. Súlyos kolerajárvány pusztította Debrecen lakosságát. Az áldozatok száma meghaladta a 2000-et. november 1. Péczely József, a Kollégium tanára megindította a magyar szépirodalmi évkönyvet. 1833 A Tiszántúli Református Egyházkerület konzisztóriuma elrendelte a Kollégiumban a magyar nyelvű oktatást. Debrecenben megalakult a Casinó Egyesület. 1834 március 7. Bartsay Károly és Nánássy Gábor előterjesztették a városi tanács ülésén „még tsak tsírájában lévő Polgári kórháznak fennállását biztosító” 11 pontból álló javaslatukat. Elkészült a tűzoltó diákok egyesületének működési szabályzata. Az 1818—19-es birtokrendezést követően Debrecen határában megnövekedett a tanyák száma: a ház utáni földeken 134, a zálogos pusztákon 388 tanyát és 1329 személyt írtak össze. A kollégiumi ifjúság megalakította saját kebelében az „Olvasó Társaságot”, célul tűzvén ki az újabb magyar írók munkáinak megszerzését. A város borkompetenciával egybekötött kocsmálási monopóliumáról lemond és határoz a polgárok szabad borméréséről. 1835 Földrengés pusztított Debrecenben. 1836 A tanács az ún. kisnyilasok bérért való kiosztásáról határoz. 180
