A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)

Tanulmányok - Papp Klára: Balkáni kereskedők a XVIII. századi Bihar megyében

renciától való félelmét, s az ő sajátos szempontjaikat átvéve értékelték sérelmesnek, károsnak az idegen kereskedőelem létét.6

A hatvanas évek elejétó'l fokozatosan újra feléledt ez az érdeklődés (elsó'sorban Füves Ödön tanulmányai, közleményei nyomán), s a publikált adatok, elemzések értelmezése végül is az egyértelműen elítélő állásfoglalás árnyaltabbá tételét, átértékelését tette szükségessé.7 Újabban Búr Márta néhány komoly és alapos tanulmánya a korábbi feldolgozások egyfajta szintetizálására törekszik, jól hasznosítva munkáiban a nemzetközi (részint bolgár, görög) szakirodalom eredményeit is.8

Jelen munka kapcsolódik ehhez a nagyobb területi és tematikai egységeket vizsgáló elképzeléshez, amennyiben a XVIII. századi, igen nagy kiterjedésű Bihar vármegye (61 145 család, 472 településen)8“ balkáni kereskedőiről előkerült összeírások, peranyagok s a Csákyak családi levéltárából származó kutatási részadatok összefoglaló elemzését kívánja adni. Jelezni kell azonban, hogy részint a publikáció terjedelmi korlátái, részint a kutatás további területeinek ismerete csupán az alapvetés és a főbb problémák vizsgálatára adnak lehetőséget.

II. A balkáni kereskedők szerepe a XVII. században

A balkáni kereskedők Bihar megyébe jórészt a XVII. században telepedtek be, s valószínűleg két irányból: az erdélyi állam, illetve a török hódoltság területéről érkeztek.

A Levante-kereskedelem korábbi útvonalához kapcsolódva tevékenykedtek, s olyan eredményesen, hogy a XVI. század végén, a XVII. század elején már az erdélyi országgyűléseken is foglalkozni kellett velük. Jelenlétüket, szerepüket általában tá- mogatólag értékelte a fejedelmi politika, hiszen pl. Báthori Gábor 1609. évi végzése szerint: „széjjel járások nemhogy kárára, de sőt inkább hasznára vagyon az országnak”.9

I. Rákóczi György 1643-ban görögöknek, örményeknek és rácoknak adott 2000 forint lefizetése ellenében szabad kereskedést, akik Hunyadon, Marosvásár6 L. ZoltaiL. i. m. 46—47. old. Előfordul, hogy a helyi hatóságok azzal is vádolták őket „a törökök javára kémkedtek a Habsburg birodalomban”. — Berettyóújfalu története (Szerk.: Varga Gyula) Berettyóújfalu, 1981. 260. old. Jelentős feldolgozás még pl. Hajnóczy Iván: A kecskeméti görögség története. Bp., 1939.

7 Füves Ödön munkái közül jelentősebbek: A ráckevei görögök nyomában — Antik Tanulmányok. (Fel. Szerk. Moravcsik Gyula) 1959. 1—3. sz. 117—122. old., A magyarországi görög telepek a legújabb kori görög történeti irodalomban — Uo. 1963. 1—2. 65—68. old., A pesti görögök önállóságért folytatott harca 175 évvel ezelőtt — Uo. 1964. 127—132. old., Görögök a Duna—Tisza közén — Uo. 1966. 13. 92—98. old. stb. harmincnál több tanulmánya gazdagítja a szakirodalmat. Ugyancsak kiemelendő még Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből — Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve 1956. 392—456. old.

8 Búr Márta: A balkáni kereskedők és a magyar borkivitel a XVIII. században — Történelmi Szemle 1978. 2. sz. 281—314. old., Búr Márta: A balkáni kereskedők és árukészleteik a XVIII. századi Magyarországon — Ethnographia 1985. 2—3. sz. 251—275., Marta Búr—Markovska: Balkanite i Madzarsko prez XVIII. v. — Studia Balcanica 13. 1977. 5—42. old., Bur M.: Das Raumergreifen balkarischer Kauflaute im Wirtschaftsleben der ostmitteleuropäischen Länder im 17. und 18. Jahrhundert — Studia Historiae Europae Medio-Orientalis 1986. (Szerk.: Bácskai Vera) 17— 89. old.

На Az első magyarországi népszámlálás (1784—1787). Szerk: Dányi Dezső és Dávid Zoltán Bp. 1960. 38—39. old.

9 Az 1609. évi törvények. L. Erdélyi Országgyűlési Emlékek (továbbiakban EOE.) 6. k. 125. old., utal rá, s elemzi Erdély története II. k. (Szerk. Makkai László és Szász Zoltán) Bp. 1986. 652. old. az 1588. és az 1607. évi végzésekre is hivatkozva. Közöttük sok a moldvai, havasalföldi marhakereskedő is, ahogyan II. Stefan Tomsa vajda egyik levele is bizonyítja. Uo. 653. old.

12