A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok Debrecen város népoktatásához 1919-1944

zetét, s tudják, hogy reájuk történelmi nagy feladat vár. A derék magyar polgárok hazafias érzésvilágát s nemzeti öntudatból fakadó akaraterejét úgy igyekeznek a tanítók előkészíteni, hogy munkájuk méltó legyen a minden magyar közös nagy célja: Nagymagyarország eléréséhez.”33

A kormányzatot foglalkoztatta az a gondolat is, milyen az ifjúság és a felnőttek nemzeti érzése és gondolkodása. A tanfelügyelő útján az iskoláktól bekért válaszokból csupán a Tégláskerti iskola igazgatójának 1939 decemberében kelt jelentését ismerjük, mely a következőkről tájékoztat: . .a Tégláskertben s a környező tanyákon úgy a tanuló ifjúság, mint a felnőttek nemzeti érzése és gondolkodása teljesen megfelel a mai helyzetünk kívánta nyugodt felfogásnak és megítélésnek. Néha jelentkeznek bizonyos rémhírek, azonban ezeket megfelelő felvilágosításokkal, főként a Tégláskerti Olvasókörben... tisztázzuk s a kételyeket eloszlatjuk. Örömmel jelenthetem, hogy itt a Kormány iránti bizalom lelkes és egyhangú. Az emberek teljesen bíznak az ország és a város vezetőiben, a hadseregben és abban, hogy az ország igazságos ügye diadalra jut... ”34

A ref. egyház iskolaszéki elnöke által 1938-ban a canonica visitáció alkalmával érvényesítendő szempontok nem a tárgyi tudás felmérését, hanem a vallásos nevelés eredményeinek összegzését kívánták a látogatótól. A következő kérdésre kellett választ adniuk: ,,a) a gyermek templomba járása, milyen a rendszer; b) énektudás és szép éneklés követelményei; c) Van-e bibliájuk a gyermekeknek, olvassák-e, kinek az útmutatása szerint és mely részeket belőle; d) Van-e vasárnapi iskola. Szeretnek-e a gyermekek arra járni? Ezzel kapcsolatos személyes lelki gondozás történik-e, a vezetők a gyermekeket látogatják-e? A vasárnapi iskolások adakoznak-e? mire, rendszeres-e az? e) Milyen a gyermekek lelkisége;/! Nincsenek-e bomlasztó környezet- hatások? g) Milyenek a gyermekek egymás között? h) Nem tapasztalható-e a szülők és testvérek iránti tiszteletlenség kommunista eszmék hatására? i) Milyen a szülők magatartása az iskolával szemben.”35 Sajnálatos módon a kérdésekre adott válaszokkal nem találkoztunk az irattári anyagban, de a kérdésekből arra következtethetünk, hogy a tanulók valláserkölcsi nevelése kiemelt helyet kapott.

Fontosnak tartották a szülőkkel való kapcsolattartást, s erre legalkalmasabbnak a szülői értekezlet bizonyult. Az evangélikus tanítótestület véleménye szerint az iskola és a szülő között csak úgy tehetjük közvetlenné munkánkat, ha megismerkedünk egymás nevelői tevékenységével. Foglalkoztak a munka és igazságszeretetre való nevelés, a vallásos nevelés, az önuralomra nevelés kérdéseivel, a nevelés erkölcsi értékével, de szerepelt a témák között pl. a makacsság és dacosság nevelése, az iskola hatása a gyermek lelki fejlődésére s az engedelmesség mint jellemalakító eszköz, valamint az iskola és a ház közös nevelése című előadás. 15 éves tapasztalat alapján úgy értékelték a szülői értekezleteket, hogy azok érdeklődést keltőek, látogatottak voltak, s a viták során közelebb kerültek egymáshoz a szülők és nevelők.36 A Nyulasi állami népiskolában a családlátogatást kívánták előtérbe helyezni. Az igazgató a tantestületi értekezleten több esetben kérte kartársait, hogy . .látogassák tanítványaikat és azok szüleit, hogy a szülői házzal biztosított legyen a nevelői együttműködés.”37

33 TtREL. I. 31. h. 37.

34 HBML. VIII. 191/b. 1. — 222/1939.

35 TtREL. I. 99. i. 39.

36 Elefánty Sándor: A debreceni evangélikus elemi iskola ötvenéves története 1886—1936. Db. 1936. 19—20. old.

37 HBML. VI. 503/7—3063/1943.

120