A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)

Tanulmányok - Bényei Miklós: A "Margit". Adalékok a Debreceni Munkásotthon történetéhez

törvényhatósági bizottság is pártolta25. A városi jog- és pénzügyi bizottság más telket — a Péterfia utcán — javasolt26, a városi tanács pedig tovább bővítette a nagyszabású tervet: az ugyancsak tervezett kultúrpalota (könyvtár, múzeum, képtár) és a munkás- otthon egyesítését, együttes felépítését határozta el.27 Közben megindult a munkásszervezetek gyűjtőakciója is a költségek egy részének előteremtésére.28

A munkáspalota gondolata tovább élt a proletárdiktatúra idején is. Az akkor már Népháznak nevezett épületről a városi tanács 1919. április 3-án tárgyalt utoljára. Ekkor még egy újabb telket — szintén a Péterfia utcán — jelöltek ki, és szakértő bizottságot küldtek ki, hogy véleményt formáljon a szóban forgó helyekről.29 A román királyi hadsereg előretörése, a város katonai megszállása, majd a Tanácsköztársaság leverése azonban a munkáspalota felépítését is megakadályozta.

A Margit fürdő megvásárlása

Debrecenben a munkásmozgalmi szervezkedés 1920 nyarán indult meg ismét; ekkor a hatóságok azt is engedélyezték, hogy a Munkásotthonban újra megnyíljanak a szakegyleti helyiségek. A munkások csak üres és piszkos falakat találtak egykori otthonukban. A megszálló csapatok feldúlták az épületet, a berendezés nagy része elpusztult, összetört, a könyvtárt szétszórták, az iratok eltűntek stb.30 „A munkások szorgos kezét és közismert áldozatkészségét kell ismét a szervezeteknek fölvonultatni, hogy ismét egy, a kulturális céloknak megfelelő, a debreceni szervezett munkásokhoz méltó Otthont tudjanak maguknak teremteni” — határozta meg a feladatot az építőmunkások egyik vezetője.31 S a munkások cselekedtek is: rendbehozták a szobákat, a könyvtárt, átalakították a dísztermet, gondoskodtak a berendezésről32, majd 1920. augusztus 1-én ünnepélyesen megnyitották a Munkásotthont.33 Ettől kezdve mind teljesebb élet folyt az épületben. Néhány eseményt külön is érdemes megemlíteni: 1921. augusztus 15-én megalakult a Debreceni Általános Fogyasztási Szövetkezet — amely a munkások élelmiszer- és közszükségleti cikkekkel való ellátását vállalta34 —, 1922. január 29-én a szakszervezeti összvezetőség megtartotta első nyilvános gyűlését, 1922. február 26-án pedig a Szociáldemokrata Párt első népgyűlését.35

Nem sokkal az újrakezdés után, a Margit akkori tulajdonosa, Mondschein Dezső meg akart válni az ingatlantól, és ez egybeesett a debreceni szervezett munkásság azon szándékával, hogy jogilag is teljesen birtokába vegye az épületet.36 A vásárlás tervét támogatták a szakszervezeti központok és az SZDP országos titkársága is. A szüksé25 Debreczen szab. kir. város törvényhatósági bizottsági közgyűléseinek jegyzőkönyvei az 1920-ik évről. Db. 1921. 281. old. —• A bizottság határozatát 1920. júl. 14-én hatálytalanították.

26 DFU, 1919. jan. 25. 2. old.

27 A munkásotthonban lesz a kultúrpalota is. = DFU, 1919. febr. 25. 3—4. old.

28 DFU, 1919. febr. 12. 5. old., márc. 11. 6. old.; Népakarat, 1919. ápr. 2. 4. old.

29 Hová épüljön a Népház? = Népakarat, 1919. ápr. 4. 3. old.; A! debreceni munkásotthon telke. = DFU, 1919. ápr. 4. 4. old.

30 Famunkások Szaklapja, 1920. aug. 1. 2. old.; Építőmunkás, 1920. aug. 1. 3. old.

31 Építőmunkás, 1920. aug. 1. 3. old.

32 Munkások táncmulatsága. = DFU, 1920. júl. 25. 3. old.; DFU, 1920. aug. 14. 3. old.; Építőmunkás, 1920. aug. 1. 3. old.; Csiszár Sándor: A debreceni Munkásotthon életéből. = Korok, emberek. Db. 1976. 101. old.

33 Megnyílik a Munkás-Otthon. = DFU, 1920. júl. 21. 3. old.; DFU, 1920. aug. 14. 3. old.

34 HBrnL IV. B. 1406/a. 117. 4578/1923.; Szakszervezeti Értesítő, 1921. 10. sz. okt. 1. 80. old.

35 DFU, 1922. jan. 31. 2. old., febr. 28. 2. old.

36 DFU, 1922. ápr. 22. 3. old.; Csiszár S.: i. m. 101. old. (szerinte Papp János lakatos, a városi fürdő gépésze javasolta a megvételt).

98