A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)
Tanulmányok - Bényei Miklós: A "Margit". Adalékok a Debreceni Munkásotthon történetéhez
ges összeget társulásos alapon teremtették elő, üzletrészek jegyzésével. Az ily módon létrehívott Debreceni Munkás Otthon Szövetkezet 1922. április 2-án tartotta alakuló ülését.37 A szövetkezet 800 000 koronáért vette mega Munkásotthont; a telekkönyvi átvezetés április közepén történt meg.38 Nemrég került elő a szövetkezet alakuló ülésén készült jegyzőkönyv. Ebből kiderül, hogy 55 tag volt jelen, 3333 üzletrész képviseletében. A részjegyek túlnyomó többségét (3100) a szakszervezeti központok, a Szociáldemokrata Párt és a Szakszervezeti Értesítő c. folyóirat vásárolták meg, egy kisebb hányadát (150) a debreceni szakszervezeti csoportok kollektíván, a fennmaradó töredéket (83) pedig a helybeli munkások egyénenként jegyezték.39 Természetesen a központi forrásokban benne volt a debreceni munkások tagdíja is; így ez a segítség is a debreceni szervezett dolgozók, általában a magyar munkásság áldozatkészségéről tanúskodik. Egy-egy üzletrész értékét egyébként 200 koronában állapították meg, amit 10 koronás heti részletekben lehetett fizetni.40 A szövetkezet létrejöttéig még nem folyt be minden részlet és akkor még a teljes összeg sem lett volna elegendő, ezért a Typographia c. nyomdászlap szerkesztőségétől 250 000 koronát kértek kölcsön. A hitelt 1923 novemberében fizették vissza. Szerették volna, ha a kamatokat elengedik, ezt azonban a lap irányítói nem helyeselték.41 Valószínű, hogy a kamatok fejében 500 üzletrészt írtak jóvá a Typographiá- nak; később ugyanis ennyivel volt jelen a szövetkezet közgyűlésein.42 A Debreceni Munkás Otthon Szövetkezet közgyűlésén jóváhagyták az alapszabályok szövegét is, amelyet a debreceni királyi törvényszék 1922. április 25-én erősített meg. Pontosan négy év múlva, az 1926. április 25-i közgyűlésen a szabályzatot módosították; ez a változat fenn is maradt.43 A 42 paragrafusból álló dokumentum tartalmazza mindazt, ami a szövetkezet működésében fontos és szabályozható volt. Figyelemre méltó a 3. §, amely a társulás célját így határozta meg: „házvétel, építés vagy bérlet útján tagjainak egészséges, olcsó lakást biztosítani és a munkásosztályhoz tartozó tagjainak és szakszervezeteinek olyan állandó saját otthont létesíteni és fenntartani, ahol tagjai és azok családtagjai szórakozást találnak és kulturális igényeiket zene, tánc, dal, színművészet stb. gyakorlásával és előadásával fejleszthetik.” Az első szándék — azaz hitelnyújtás lakásszerzéshez — sosem valósult meg; a kulturális programot pedig taktikai-politikai megfontolásokból kellett hangsúlyozni. A belső demokratizmus irányába mutat, hogy a 7. § szerint a közgyűlésen minden részvényesnek egy szavazata volt, függetlenül attól, hány üzletrészt jegyzett és fizetett ki. A szövetkezet legfőbb irányító szerve az évenként összehívott közgyűlés volt (18. §); ezen választották — három évre — a három igazgatósági tagot és melléjük (tanácskozási joggal) a legfeljebb öttagú igazgatói tanácsot (27. §), valamnt — egy évre — az öt felügyelő bizottsági tagot (33. §). Az igazgatóság saját köréből elnököt ésalelnököt választott (28. §) és vezette a szövetkezet összes ügyeit, kezelte a vagyont, képviselte kifelé (32. §).44 A felügyelő bizottság elsősorban a pénzügyek vitelét ellenőrizte, de időnként 37 Szakszervezetek Központi Levéltára. Debreceni Munkás Otthon Szövetkezet. Vegyes csomó — 1922. (A továbbiakban: SZKL, DMOSZ) 38 DFU, 1922. ápr. 22. 3. p. 39 SZKL, DMOSZ — 1922. 40 Uo. 41 Uo. — 1923. 1. f. 42 Uo. — 1934. 2. f„ 1939. 1. f. 43 Uo. — 1926. 44 A házigazgatóság szerepéről 1. még: HBmL XV. 11. 12. d. 267. 99