A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok Debrecen város népoktatásához (1900-1918)
léséről készült leltárát, megállapítjuk, hogy meglehetősen szegényes:34 1 asztal, 1 szék, 1 szekrény, 1 fali óra, 1 víztartó, 1 orosz számológép, 1 álló tábla, 1 fali tábla, 1 berámázott 1896. évi VII. te., 1 tanterv, 1 vezérkönyv a nyelvtanításhoz Nagy László munkája, 1 beszéd és értelemgyakorlathoz, Kovács Lajos-féle számtankönyv, 1 db Dóczy Gedeon könyve az írva-olvasáshoz és a női kézimunka tanításához, 1 énekeskönyv, 1 mulasztási napló, 1 haladási napló, 1 felvételi napló, 24 fali oívasótábla, 1 órarend. A növendékek által használt taneszközök: I. o. II. o. Dóczy-féle ábécé Palatábla Egyháztörténeti irka Számoló pálcika Ref. népiskolai olvasókönyv Nagy László-féle nyelvtani gyak. könyv Kovács Lajos-féle számtankönyv Énekeskönyv Palatábla Egyháztörténelmi irka Mindezek ellenére Kovács János elemi iskolai felügyelő az ötven debreceni református iskolai osztály meglátogatása után tapasztalatairól a következő összegzést adta 1902. február 26-án: „Jól esik jelentenem, hogy utcai elemi iskoláink tekintélyes része olyan, melyben a tapasztalt öntudatos vezetés, rátermettség a tanítás eredményének magas színvonalon álló kitűnősége a tanügy minden igaz barátját édes örömmel sőt büszkeséggel töltheti el.” Az iskolák munkarendje általában szeptember 1-jén kezdődött. így volt ez 1901-ben is az Ispotályi iskolában amikor a beíratások végeztével szeptember 7-én a nagy- és kistemplomban tartott ünnepélyes istentisztelettel kezdetét vette a szorgalmi időszak. A járványos betegségek miatt több ízben szünetelt a tanítás. Rendes szüneteket október 1-jétől okt. 13-ig tartottak a szüretek miatt, dec. 21.—jan. 3. között karácsonyi ünnepekkor, jan. 12—15. között vásári, márc. 27.—ápr. 3. húsvéti, ápr. 20—23. vásári május 16—22. között pünkösdi ünnepek miatt voltak zárva az iskolák. Az egyház- megyei küldöttség az iskolák látogatását május hóban végezte. A vizsgálati szempontok alapján figyelmet fordítottak az iskoláztatásra, az iskola külső és belső életére, az oktatás állapotára, módjára, eredményére, a fegyelem gyakorlására, az igazgató és az osztálytanítók, valamint a tanítótestület működésére.35 A Tiszántúli Református Egyházkerület népiskolái számára 1909-ben adott ki új tantervet, mely, mint az alábbi példákból látjuk, különbséget tesz az osztott és osztatlan iskolák óratervének összeállításánál. Elemi iskoláiban az önálló osztályok „A”, az összevont, részben osztott osztályok „B” tanterv szerint tanítottak. Az I—IV. osztályok számára 8—11 óra között volt tanítás, majd délután folytatódott a munka, amikor 2—4-ig tanultak. Az V—VI. osztályosok órarendje szerint 8—12, 2—4 óra között volt foglalkozás. Szerdai és szombati napokon a délutáni tanítás szünetelt.36 Megjegyezzük, hogy az ének, rajz, kézimunka, testgyakorlat nem újkeletű tárgy, korábban is szerepelt már a református iskolák I—VI. osztályainak tantervében. 34 TREL1.31/h. 6. Debreceni egyházmegye. Népiskolai iratok, valamint uo. 1.99/c. 240. — 275/1902. 35 A debreceni ev. ref. egyház Ispotályi templomában vizsgázó elemi népiskoláinak értesítője az 1901/1902. iskolai évről. Db. 1902. és Népiskolai szervezet és szolgálati pragmatika a Tiszántúli Ref. Egyházkerületben. Db. 1912. 79—102. old. 36 Tanterv a Tiszántúli Ref. Egyházkerület népiskolái számára. Db. 1909. Melléklet. 88
