A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok Debrecen város népoktatásához (1900-1918)

Bár a tananyag azonos volt a ref. egyház iskoláiban, mégis az egyes tárgyak tanításában eltérések mutatkoztak. Nyilvánvalóan az adott tanító felkészültségétó'l is függött, hogy növendékeinek pl. a természetrajzot milyen szinten oktatta. Az Egyház téri fiúiskola V. osztályában a természettan óra keretében a testekről és azok tulajdonságairól tanultak. Ezzel szemben az Ispotályi V. osztályos fiúk számára Horkay Lajos tanító természettudomány címen természettant és természetrajzot oktatott. Ebben az iskolában tehát e tantárgy keretében a növendékek ismerete bó'vült az állat- és növényvilággal, valamint az ásványokkal kapcsolatos tudnivalókkal.37

Különbség volt a református iskolák és az izraelita elemi mennyiségtani anyagát illetően is. Míg a ref. iskolában az V. о-ban a közönséges és tizedes törtek négy alapművelete, a hármasszabály szerepelt közönséges és tizedes törtekkel, továbbá az egyenes és visszás arány és a kamatszámítás, addig a zsidó iskolában a gyakorlati életben való eligazodást tekintették célnak. A ref. iskola anyagán túl mértanból a pont, vonal, egyenes és görbe vonal. Az egyenes fekvése. Párhuzamos vonalak, a kör, a kocka szemléltetése, a szög keletkezése szerepelt. Foglalkoztak a négyzet, téglalap területmérésével. Az ár, hektár, négyzetkilométer fogalmával. A VI. osztályban folytatódott a tanítás a nyereség és veszteség fogalmával. Bruttó-tisztasúly-tára-gön- gyölési súly. Beszerzési ár és nyereség. Időszámítás. Mértanból gyakorlati mérések keretében a háromszög és a szabályos négyszögek területe. Az öl, mérföld, kis és katasztrális hold összehasonlítása a mértékekkel. Köbméter. Az egyenes hasáb felülete. Mint a példák mutatják a mértani ismeretek közlésében a református iskolák messze elmaradtak a zsidóiskolától. Élenjártak a művészeti tárgyak tanításában is. Rajzolás, éneklés, kézimunka már az I. leányosztály anyagából nyomon kísérhető, sőt heti 2—3 órában rendkívüli tárgyként a német nyelvet is tanították, mely főleg az írás-olvasásra szorítkozott. Találkozunk még a német nyelv oktatásával a felsőbb leányiskola alsó négy osztályában, valamint a debreceni Svetits Intézet elemi iskolájában. Itt a német olvasás és írás a II. о-ban kezdődött heti 4 órában, a III. о-ban heti 2 órában a folyékony olvasás gyakorlása,’ a szavak „beemlézése” és gyakorlatok szerepeltek (fordítás), IV. о-ban a folyékony olvasás gyakorlása, fordítás, szavak és kisebb versek emlékezetből való tanulása kapott helyet a tananyagban.38

A zsidóiskolák magasabb tanulmányi színvonalát segítette a jól képzett tanítói gárda és az a körülmény, hogy a különböző tárgyak tanításához a tanszerek, szemléltető eszközök rendelkezésre álltak, hogy a tanítói könyvtáruk 1910-ben már 309, az ifjúsági könyvtár 284 kötettel állt a tanítók és a növendékek rendelkezésére. Csánky Viktor tanfelügyelő 1913. február 5-i látogatása alkalmával megjegyezte az iskola tantestületéről, hogy „mind az öt tanerő okleveles, magyarul, németül beszél, kifogástalanok, buzgók.” A könyvtári anyagot folyóiratok is kiegészítették. Többek között a Néptanítók Lapja; A Nemzeti Iskola; Az Egészség; A Magyar Bazár; A Leányok Lapja; Az Egyenlőség; A Renaissance, A Hét és a Kultúra. A MÁV Műhelytelepi iskola tanerői viszont még 1915-ben is arról panaszkodtak, hogy nélkülözik a tanítói könyvtárat s ezek hiányában nem tudnak lépést tartani a pedagógiai irodalommal és szakkönyvek tanulmányozására sincs lehetőségük.39

Mindezek ellenére a tanfelügyelői látogatás pozitívan értékelte a két műhelytelepi tanító munkáját, akik hat osztályban 119 növendéket oktattak. Hajdú Ferenc tan37 HBmL VIII. 182/a. — 1910/11. tanév. A debreceni ref. egyház ispotályi fiúiskolája V-ik osztályú növendékeinek tantárgyai és névsora az 1910/11-ik évben.

38 A debreceni Svetits Intézet elemi, polgári leányiskola, női kereskedelmi tanfolyam és továbbképző intézet értesítője az 1909/10. isk. évről. Közzéteszi az igazgatóság. Db. 1910. és Kuthi Zs.: i. m. 33—35. old.

39 Kuthi Zs.: i.m. 45. old. és VIII. 189/b. 1.— 1915. szeptember 9.

89