A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok Debrecen város népoktatásához (1900-1918)
épült s a századforduló utáni első évtizedben az iskolák száma négyszeresére növekedett, kétségtelenül bizonyítja, hogy a város komolyan vette a népoktatási törvényből ráháruló feladatokat s lehetőségein belül igyekezett megoldást találni a tanyai lakosság iskoláztatására.26 Jelentős változást hozott a MÁV munkástelep lakóinak életében az 1907 szeptemberében a MÁV Kolóniában megnyitott új 2 tantermes iskola. Jellemző tényként említjük, hogy a két tanítói állásra 112 pályázat érkezett. A két tanterem csak néhány évre oldotta meg a munkástelepiek gondját, mert a munkások létszámának bővülésével a MÁV műhely közelében levő telepek is benépesültek s az itt élő gyermekek — mivel közelebb nem volt számukra iskola — 2—3 km távolságból is a Kolóniába jártak tanulni. A növendékek létszámára tekintettel a minisztérium a korábbi 2 tanerős iskolát 1914-ben 4 tanerőssé fejlesztette.27 Már korábban felvetődött Debrecenben a gyengébb képességgel rendelkező gyermekek számára egy kisegítő iskola létesítésének gondolata. Az előzetes felmérések szerint mintegy 100 gyermek számára indokolt ez az iskolatípus. A Tanács megértve az intézmény létesítésének jelentőségét egy tantermet biztosított a kisegítő iskolának 1907-ben. Tanítóról a ref. iskolaszék gondoskodott.28 A statisztikai hivatal adatai bizonyítják, hogy Debrecen lakossága s ezzel együtt az iskoláskorú népesség is rohamosan fejlődött a századforduló után. 1913-ban a belterületen élő tankötelesek száma 5210, míg a külterületen élőké 3142, összesen 8352 fő s 110 tanterem várt befogadásukra. Tekintve, hogy az iskolák korábban a belvárosban létesültek, a külvárosi és kertségi területekre települő lakosok gyermekei számára megoldatlanná vált a beiskolázás. A külvárosi területeken 22 tanterem hiányzott 1913-ban, de ezek fedezetét a háborús kiadások emésztették fel, így 1916-ban a város mindössze 8 új iskolát (Csapókertben 2, Homokkertben 2, Rakovszky utcában 4) tudott a ref. egyház rendelkezésére bocsátani.29 A város a népnevelési intézmények költségeire és segélyezésére 1916-ban költség- vetésének 10%-át biztosította az alábbi megosztás szerint: Óvodák és menházak 25 688 К elemi iskolák: ebből a) református 78 539 К. b) evangélikus 1 536 К. c) róm. kát. 19 405 К. d) gör. kát. 2 644 К. e) izraelita 9 135 К. /) tanyai iskolák 10 704 К. elemi iskolák fenntartása 15 000 К. összesen: 165 653 К. A középfokú intézmények ezzel szemben 69 423 К. Szakiskolák 92 508 К. Felsőoktatás 59 968 К. Zeneiskola 70 317 К. 26 Debreczen, 1907. június 25. és Kecskés László: Debrecen város tanyai iskoláinak története. Db. 1981. 23—24. old., továbbá Szoboszlay S.: i. m. 348—349. old. 27 HBmL IV. B. 1414/b. — III. 19/1907., VIII. 189/c. 1.—12/1914. és 7/1915. 28 TREL I. 99/c. 245 és Debreczen, 1907. június 6. 29 HBmL IV. B. 1414/b. 16. — III.2.—1913. és Debreceni Közlöny 1916. július 9. 28. sz. 218. old. valamint Debrecen, 1907. május 22. 86
