A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)
Tanulmányok - Bajkó Mátyás: A református kollégiumok történetének összehasonlító vizsgálata
szén a wittenbergi és a krakkói egyetemek magyar coetusában „a reformáció hazai elterjedésének küszöbén több debreceni származású ifjú nevével találkozunk”.9 Debrecen városa továbbra is megtartja iskola-patrónusi szerepét. A protestantizmus fokozatos térnyerésével ez a szerep az akkor még lutheri irányt képviselő iskolára is kiterjed. A régi városi iskola azonban fokozatosan alakul át protestáns tanintézetté: „Ha a jelenlegi Református Kollégium alapítási évszámának 1538-at szokásos feltüntetni — írja Makkai László —, ez csak azt jelenti, hogy körülbelül ekkor, a protestantizmussal rokonszenvező földesúr, Török Bálint által Pápáról hozott Bálint pap plébánosi működésének kezdetén a lutheri irányzatú protestáns iskolázásnak is meg kellett indulnia (kiemelés tőlem: B. M.), pontosabban a réginek ilyenné kellett átalakulnia.”10 11 12 Összehasonlító kollégiumtörténeti kutatásainknak a hazai protestáns iskolakultúra kibontakozásával kapcsolatosan két lényeges, eddig nem kellően méltányolt művelődéstörténeti tényt kell a XVI. század 30-as, 40-es éveire vonatkozóan figyelembe vennie. a) Az első magyar protestáns iskolák létrejötte, kialakulása nem egyik évről a másikra megy végbe, hanem az egyházi élet átalakulásával párhuzamosan, hosszabb idő alatt bontakozik ki. Ennek az átalakulási folyamatnak ugyan a különböző magyarországi, illetve erdélyi városokban eltérő ütemét szociális, vallási és iskolaügyi tényezők egyaránt motiválták, de minden egyes intézmény kibontakozása többéves, esetenként évtizedes fejlődési tendenciának a betetőzését jelzi. Debrecennel ösz- szefüggésben elég ha a sárospataki és a pápai iskolakollégium kialakulására utalunk, hiszen — a különbségek ellenére — mindhárom városban olyan középkori tanintézetből fejlődött ki a reformátusok iskolája, amely „laikusokra is kiterjedő »középfokú« oktatásnak a káptalani iskolák mellett Európa-szerte másik markáns intézménye: a plébániától függő, de a tanácsnak is alárendelt városi iskola”.11 — írja Szűcs Jenő. Itt mi 1531-től számítjuk a református oktatásügy megindulását, mert Perényi Péter már ekkor csatlakozott a protestantizmushoz, de a kibontakozás csak a 40-es években, Kopácsi István működése nyomán indult meg. Hasonló körülmények között fejlődött ki a pápai protestáns iskola is, azzal a különbséggel, hogy itt csak egy középkori iskoláról tudunk}2 b) A másik fontos történeti tény, hogy a kezdeti időszakban ezek a protestáns iskolák a lutheri irányú reformációt tették magukévá, csatlakozva egy-egy markánsabb egyéniségű prédikátor személyéhez; illetőleg annak iskolakoncepciójához. Tekintettel arra, hogy Sárospatak, Pápa és Debrecen, de néhány más városnak is a prédikátorai, akik egyben tanítottak is, a wittenbergi egyetemen végezték tanulmányaikat, törvényszerű, hogy ennek az universitasnak lutheri—melanchtoni szellemét követték. De hogy hol, mikor csatlakoznak ezek az iskolák a helvét hitvallást, pontosabban a kálvini irányt követőkhöz, a tekintetben elég nagyok a különbségek. Azt is fel kell azonban tételeznünk, hogy a pápai és a debreceni református iskolák szellemének a ki9 Nagy Sándor: A debreceni Református Kollégium, Hajdúhadház. 1933. 7. old. Az első debreceni diák, aki a protestált wittenbergi egyetemen az 1529/30-as tanévbe beiratkozott: Gregorius Iohamis Debrecinus. Ő Seelfisch Sámuel-nek „Wittenberg városának a magyar tanulók iránt ki- válólagos jó indulattal viseltető consula” által 1522-től vezetett lajstromban szerepel. Révész Imre: A magyar tanulók Wittenbergben. Magyar Történelmi Tár. V. k. MDCCCL VIII. (1868) 216. old. Lásd még: Album Academial Vitenbergensis. Carolus Eduardus Foersteman. Lipsae. 1841. 137. old. Ezekre a forrásokra dr. Barcza József hívta fel a figyelmemet,' melyért ezúton is köszönetét mondok. 10 MakkaiL.: i. m. 572. old. 11 Szűcs Jenő: A középkori iskolázás Sárospatakon. A sárospataki Református Kollégium. Szerkesztette a Tiszántúli Református Egyházkerület Elnöksége. Bp. 1981. 8. old. Részletesebben lásd: Mészáros István: A Szalkai-kódex és a XV. század végi sárospataki iskola. Bp. 1972. 12 Tóth Ferenc: A pápai ref. ekklésia históriája. É. n. 17. old. 37
