A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)
Sajtótörténet - Korompai Gáborné: A Debreceni Ellenőr helyi vonatkozású közleményei, 1874-1890
A DEBRECZENI ELLENŐR HELYI VONATKOZÁSÚ KÖZLEMÉNYEI A LAP ELSŐ KORSZAKÁBAN, 1874—1890 Korompai Gáborné I. rész* A Debreczeni Ellenőr (a továbbiakban DE) 1874. július 1-én indult ellenzéki programmal. A balközép Tisza Kálmán körül csoportosuló kompromisszumra hajló frakciója alapította azzal a céllal, hogy a Tisza Kálmán vezette párt- és politikai irányzat hatalomra jutásának előkészítésében, a közvélemény kedvező alakításában hathatósan közreműködjék. Debrecen cívis társadalma elhatárolta magát az új politikai orientációtól, kitartott következetesen ellenzéki politikát támogató „Debreczen” című lapja mellett. Erősödőben volt azonban az a polgári réteg, amelynek érdekei egybeestek Tisza törekvéseivel. A város lakossága 1870 és 1890 között 46 111 főről 58 952 főre növekedett. Szaporodott a tehetős polgári elem, a letelepültek másik része munkaerőként jelentkezett. „A bevándorlók ilyen nagy tömege nem tudott beilleszkedni a cívis társadalom kereteibe” — állapította meg Balogh István.1 Az újtípusú, módosabb városi polgárság kereste a lehetőséget gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális céljainak megvalósítására. Megfelelő szövetségesre talált a fúzióval létrejött Szabadelvű Pártban és annak kormányrajutása után ellenzékiből kormánypártivá lett helyi sajtóorgánumában. A DE a modern polgári érdekek szószólójaként lépett fel a városi ügyekben. Ez a szándék tükröződik működésének kezdeti „ellenzéki” szakaszában is, amikor kezdeményező szerepet vállalt a megyerendezés előkészítésében2, a gazdasági tanintézet megmentése ügyében3. A jogos igényeket, hasznos kezdeményezéseket következetesen támogatta, akár a helyi közlekedés fejlesztése, útburkolat építése, a piac befásítása, uszoda és önkéntes tűzoltó egylet alapítása vagy az iparoktatás és főiskola ügyei kerültek napirendre. A Szabadelvű Párt kormányrajutása után a DE, mint kormánypárti hírlap nehéz feladatok előtt állott a zömében függetlenségi és 48-as meggyőződésű, agrár-termelést folytató debreceniek körében. A részben érzelmi motiváltságú közhangulatot a kormány ellen hangolta annak tőkés fejlődést elősegítő gazdaságpolitikája, amely a mezővárosi jellegű termelési viszonyokat nem részesítette kellő figyelemben. A mezőgazdaság tőkeszegénysége, valamint a mezőgazdasági tőkebefektetések lassúbb megtérü* A tanulmány II. része az évkönyv következő kötetében fog megjelenni. 1 Balogh István: A cívisek világa. —• Bp. 1973. 149. old. 2 A Debrecen központtal létesítendő Hajdú megye kérdéséről: Komlóssy Dezső vezércikke = DE 1874. júl. 22.; Molnár György vezércikke = DE 1874. aug. 17.; Csornai vezércikke = DE 1874. aug. 24. Vö.: Állásfoglalás a Hajdú-Kerület fenntartása mellett. In: Hajdú-bihari történelmi olvasókönyv. — Db. 1973. 186. old. ЗА gazdasági tanintézet kérdésével foglalkozó cikkek = DE 1874. aug. 31., szept. 2—3. Vö.: A debreceni agrárfelsőoktatás 100 éve. (Szerk.: Komoróczy György) — Db. 1968. 20. old. 133
