A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)

Sajtótörténet - Korompai Gáborné: A Debreceni Ellenőr helyi vonatkozású közleményei, 1874-1890

lése feszültséget okozott a mezővárosi cívispolgárság és a modern városi polgárság érdekszférái között.

Debrecenben a Szabadelvű Párt lapjának módot kellett találnia arra, hogy a kormány politikájának támogatása mellett és ne ellenében képviselje az agrártermeléshez kötődő rétegek érdekeit. A polgári fejlődés követelménye itt az érdekegyeztetés politikáját igényelte, s ezt a kormánypárt helyi vezetői is belátták. Molnár György debreceni szabadelvű képviselő 1879-ben indítványt tett a kisbirtokosok földhitel- intézete tárgyában,4 azzal a céllal, hogy a kisbirtokosokat készpénz-kölcsönökhöz juttassa. A DE szeptember 2-i számának vezércikke a kisbirtokosok hitelintézetének megalakulásával foglalkozott. Röviddel ezután újabb pénzintézet — ezúttal népbank

— felállítására buzdító felhívás jelent meg.5 A hitelélet kiszélesítésére irányuló szándékot ez esetben is a mezőgazdasági érdekeltségű népesség tőkeigénye mozgatta. 1883-ban a debreceni sertéshizlaló és előlegkölcsönző részvénytársulat tervéről tájékoztatott a lap.6

A mezőgazdasági termékek jobb haszonnal való értékesítése érdekében 1884-ben közraktárak létrehozását sürgette a DE.7 A szeptember 1-i vezércikk nyers őszinteséggel fogalmazta meg a közraktárak létrehozásának lényegét: „Van remény arra, hogy a gabona ára emelkedni fog, várjunk az eladással; üzérkedjünk, spekuláljunk!”

— csakhogy ezt a manipulációt — figyelmeztet, akkor lehet sikeresen végrehajtani, ha időközben van hol szakszerűen tárolni a terményt. A debreceni gazdasági és kertészeti árucsarnok eszméje 1885-ben merült fel, de csak 1887-ben alakult meg, s egyévi fennállás után megszűnt.8 A termelők (értékesítők) és fogyasztók érdekében a központi élelmezési csarnok létrehozását 1889-ben többször sürgette a lap.9 Nemcsak a hitelélet és az értékesítés, hanem a termelés vonatkozásában is felmerült a korszerű társulás eszméje. 1882 tavaszán a Hortobágyon a Juhtartó Gazdák Társulata és a FIK Minisztérium támogatásával megalakult a sajtkészítő szövetkezet.

A DE ismertette a szövetkezet mibenlétét, készítményeit, tájékoztatott a bevételektől, haszonról, gyártási problémákról.10 11

A mezőgazdaság nagyobb mérvű állami támogatását különösen Tó völgyi Titusz forszírozta vezércikkeiben. E témakörben odáig ment, hogy nyíltan bírálta a kormányt.

A gazdasági életben speciális helyi problémák is jelentkeztek, ilyen volt például 1876-ban a bellegelő felosztásával kapcsolatos vita. A várost körülölelő belsőlegelőre a korábbi évszázadokban — a közösség által meghatározott használati rend szerint

— a nagymérvű állattartás miatt volt szükség. Az állatállomány csökkenése, valamint a külvárosi telkek lakóinak „ház után való föld” iránti igénye már a 19. század első felében felvetette a belsőlegelő felosztásának időszerűségét. A szabadságharc alatt történt is kísérlet ennek megvalósítására, de valójában csak 1876-ban kerülhetett sor a belsőlegelő nagyobb részének felosztására.11 A területnek csekély részét

4 [A kisbirtokosok földhitel intézetével foglalkozó cikkek] = DE, 1879. máj. 31., jún. 1., jún. 7.

5 Tóth Károly: Állítsunk népbankot! = DE 1879. szept. 16.; Egy népbank alapszabályai. = DE 1879. okt. 1—2.

6 (—): Sertéspiacunk. = DE 1883. aug. 16.

7 L. A.: Közraktárak Debrecenben. = DE 1884. ápr. 22., 23.

8 A debreceni gazdasági és kertészeti árucsarnok alapszabályai = DE 1885. júl. 28.; Új részvény- társaság. = DE 1887. jún. 4.; Feloszló részvénytársaság. = De 1888. júl. 30.

9 [A központi élelmezési csarnokról] = DE 1889. ápr. 18., máj. 2., nov. 30., dec. 2.

10 [A Hortobágyi Sajtkészítő Szövetkezetről szóló cikkek]: = DE 1882. júl. 7., 18., 1883. jún. 4., szept. 20., 1885. jún. 22., 1886. ápr. 29.

11 Balogh István: A debreceni belsőlegelő és felosztása 1876-ban. = Debreceni Képes Kalendáriom, 1937. 100—104. 1.

134