A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)

Tanulmányok - Vaskó László: A felsőoktatás történetének áttekintése Debrecenben 1945-1980 között

c) A folyamatos korszerűsítés időszaka

1961 után a város felsőoktatási intézményei meghatározó szerepet töltöttek és töltenek be a szakemberképzésben és továbbképzésben. Oktatási, képzési, nevelési és tudománypolitikai hatásuk nemcsak a városban, megyében, régióban, hanem országosan is megmutatkozik. 1980 őszén például a felsőoktatási intézményekben 6393 leendő pedagógust, orvost, agrármérnököt, zenepedagógust és üzemmérnököt képeztek.42

A felsőoktatási intézmények oktatói és tudományos munkatársai igyekeztek jól ellátni a képzési, nevelési és kutatási feladatokat. Tevékenységüknek jelentős szerepe volt abban, hogy ezek az intézmények nemcsak szőkébb környezetüknek, hanem a tájnak is szellemi és tudományos központjai. Kiemelt feladatuknak tekintették a marxista világnézetű, alkotó módon dolgozó szakemberek, értelmiségiek képzését és továbbképzését. Bekapcsolódtak a társadalmi életbe, a közművelődési tevékenységbe és a termelés segítésébe.43

1961 őszétől a reformmunkák üteme meggyorsult a debreceni Tudományegyetemen is. 1962-ben megkezdődött a programok és tantervek kidolgozása, majd vitája s az új dokumentumok 1963 őszétől léptek életbe. Ezek alapján bővült a marxizmus—leni- nizmus tárgyainak köre s erősödött a szaktárgyakkal való kapcsolata. A pszichológiai, pedagógiai és szakmódszertani tárgyak egymásra épültek és az elméleti oktatást összekapcsolták a gyakorlati képzéssel. A reform lényeges célkitűzése a hallgatói túlterhelés enyhítése volt. Ennek érdekében az óraszámokat mérsékelték, a kollokviumokat csökkentették, a szigorlatokat jobban szétosztották. Új tankönyvek és jegyzetek készültek, az oktatási módszerek korszerűsödtek, az oktatás színvonala emelkedett. Fokozatosan épült ki a főhivatású szakmetodikusok hálózata is mind a két karon. Ugyancsak 1961-ben került sor a tanárképzés egyetemi irányításának átszervezésére.

A Kossuth Lajos Tudományegyetem ebben a periódusban izotóplaboratóriummal, két új diákotthonnal, majd 1969-ben új kémiai épülettömbbel gyarapodott. Az 1960-as évek végén az oktató-nevelő-tudományos munka szervezettségének növelése és hatékonyságának javítása érdekében tanszékcsoportokat hoztak létre, melyek a rokontudományok területén munkálkodók tevékenységét koordinálta. így az egyetemen 11 tanszékcsoportot szerveztek. A Bölcsészettudományi Karon 21 tanszéket öt tanszékcsoport — 2 tanszék nem tartozott tanszékcsoporthoz, hanem közvetlenül a karhoz —, a Természettudományi Karon 16 tanszéket szintén öt tanszékcsoport egyesített. A rektorátushoz tartozott a marxizmus—leninizmus tanszékcsoport (3 tanszék), a testnevelési tanszék, az Egyetemi Könyvtár, az Oktatástechnikai Központ, a Botanikus Kert, a Gyakorló Gimnázium, a Gyakorló Általános Iskola és a diákotthonok.44 A rektor és a dékánok munkáját megfelelő hivatali és gazdasági apparátus segítette, élükön az egyetemi főtitkárral és a gazdasági főigazgatóval.

Egyetemünk legnagyobb számban változatlanul kétszakos középiskolai tanárokat képez ötéves tanulmányi idővel. Az ötödik év a gyakorlati pedagógusképzést szolgálja és felkészíti a jelölteket arra is, hogy az általános iskola felső tagozatában is eredményesen taníthassanak. Tanárszakon kívül а ВТК képez még népművelőket, pszichológusokat, néprajzosokat, illetve pedagógiai szakképzés is folyik. A TTK-n — a tanárszakon kívül — eredménnyel képeznek okleveles vegyészeket, biológusokat,

42 Hajdú-Bihar megye Statisztikai évkönyve 1980. Db. 1981. 391. old. A Hajdú-bihari Napló 1980.

márc. 2. 9. oldalán 6286 hallgatót említ.

43 Hajdú-bihari Napló 1980. március 2. 9. old.

44 HBmL XXIII. 102/a. 1968. december 30-i jkv.; KLTE Debrecen, (Szerk.: Némedi Lajos) Db.

1972.; HBmA 8. fond. 2/a.ö.e. 1964.; H.-B. megye Statisztikai évkönyve 1980. Db. 1981. 391. old.

121