A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)

Tanulmányok - Vaskó László: A felsőoktatás történetének áttekintése Debrecenben 1945-1980 között

fizikusokat, matematikusokat és számítástechnikai szakembereket. 1979/80-ban 1839 nappali és 465 levelező hallgatója volt a KLTE-nek, akiket 365 tanár oktatott.45

A tanszékek a szakemberképzés mellett jelentős tudományos kutatómunkát végeznek. Az eredmények részben az egyetem tudományos kiadványaiban látnak napvilágot. Az évkönyvek évente számolnak be a tanszékek kutatási témáiról és a fontosabb elért eredményekről. Évenként bibliográfia is készül a publikációkról, mely az évkönyv szerves tartozéka. A tanszékek, vagy rokon egységek önálló kiadvánnyal — actákkal — is rendelkeznek s az oktatók-kutatók eredményeik egy részét itt publikálják. Igen gyümölcsöző a kapcsolat a testvéregyetemekkel, de ezek mellett számos más szocialista és tőkés ország egyetemével is eredményes együttműködés bontakozott ki.

Az Egyetemi Könyvtár feladata, hogy az oktató-nevelő-tudományos munkát közvetlenül is segítse gyűjtő tevékenysége és tájékoztató apparátusa révén. A kollégiumokban mintegy ezer hallgató talált otthonra, közöttük külföldiek is. A kollégisták szívesen vállalnak olyan feladatokat, — szakmunkástanulók, munkás-paraszt származású növendékek patronálása — melyekkel elősegítik társadalmi problémák megoldását is. Hallgatóink a szakma mellett közéleti, közművelődési feladatok ellátására is igyekeznek felkészülni. Ezt segítik a szakmai klubok és körök, a különböző művészeti együttesek és csoportok, melyek váltakozó sikerekkel tevékenykednek.46

Jelentős volt a fejlődés a Debreceni Orvostudományi Egyetemen is. A háború előtt 9 elméleti intézettel szemben 1969-ben 15-re, 1980-ra 18-ra, s a 9 klinika 15-re növekedett. Az ágyak száma 680-ról 1980-ban 1755-re gyarapodott.47 A betegforgalom, a dolgozók és hallgatók száma sokszorosára nőtt, a kórtermek és szociális helyiségek száma azonban alig változott, a klinikák zsúfoltakká váltak. Nehézséget okozott s még ma is nagy gond az ápoló-kisegítő és takarítószemélyzet hiánya.

Az 1972-ben beindult oktatási reform tapasztalatai során megfogalmazódott az az igény, hogy egy véglegesebb és országosan egységesebb oktatási struktúra kerüljön bevezetésre. Folyamatosan dolgozták ki az oktatás programját, majd a tapasztalatok alapján némi korrekcióra került sor. Az 1979/80-as tanévben az I. évfolyamon már az új oktatási struktúrának megfelelő képzés kezdődött el. Különböző szervezeti egységek jelentős erőfeszítéseket tettek az oktató-nevelő munka javítása érdekében. Az elkészített nevelési tervek megvalósításáért munkálkodtak s javították az oktatási-nevelési feltételeket, aminek következtében javult a színvonal és a hatékonyság.48

1976 őszén indult a fogorvosképzés. 1979/80-as tanévben a hallgatók száma 1298 fő volt, ebből 62-en fogorvosi képzésben részesültek. Munkaerkölcsük, fegyelmük szintén javult, a külföldi nyári gyakorlatok igen eredményesek és hatékonyak voltak.49 A hallgatók közül többen TDK-munkát végeztek s jó eredményük és színvonalas közösségi munkájuk alapján néhányan Weszprémi-díjat és emlékérmet nyertek. 1979 őszén szervezték meg a III—VI. évesek részére a Klinikai Diákkört azzal a céllal, hogy a gyógyító-megelőző munkával kapcsolatos közvetlen ismereteiket egyéni érdeklődésük és adottságaik alapján elmélyíthessék.50

Ebben az időszakban 70 férőhelyes nővérszállás, különböző munkavédelmi és egészségügyi berendezés, napköziotthonos óvoda és bölcsőde létesült. Tekintélyes

45 OM Statisztikai tájékoztató 1979/80. Bp. 1980. Összeállította: Röth Tiborné 33, 115—118. old.

46 Kossuth Lajos Tudományegyetem Debrecen, 1980. 13., 15. old. (Szerk.: NémediLajos)

47 Évkönyv Debreceni Orvostudományi Egyetem 1978—79. Db. 1980. 30. old. (Szerk.: Bolodár Alajos)

48 Uo. 8. old.

49 A Debreceni Orvostudományi Egyetem évkönyve 1979—1980. Db. 1981. 7. old. (Szerk.: Bolodár Alajos)

50 Uo. 8—10. old.

122