A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)

Tanulmányok - Vaskó László: A felsőoktatás történetének áttekintése Debrecenben 1945-1980 között

kibővítette a pedagógiai tárgyak oktatását s a gyakorlatok nagyobb súlyt kaptak.

1958- ra a politikai helyzet is lényegesen megváltozott.33

A KLTE-n is új tanterv készült s visszaállították a szünetelő tanári szakokat.

1959- től a tanárképzés korszerűsítése került előtérbe. A vita középpontjába a hallgatók termelésben végzett fizikai munkája, a gyakorlati képzés továbbfejlesztése, az iskolai pedadógiai gyakorlat rendszerének kimunkálása került. 1961-ben mindkét karon a tanterveket módosították, melyek az akkori hiányosságok megszüntetésére s a tanárképzés színvonalasabbá tételére irányultak.

A reformmunkák végrehajtásához jelentős segítséget nyújtott a progresszív egyetemi ifjúság és a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége. 1950 nyarától a Dolgozó Ifjúság Szövetsége alapszervezetei tevékenykedtek. E szervek képviselői bekapcsolódtak a felvételi bizottságok munkájába, megszervezték az egyetemi napokat, különböző vitákat, tanulóköröket; társadalmi munkára ösztönöztek, biztosították a sport- és kulturális élet kiszélesítését. Jelentős sikereket értek el a színjátszók, a tánccsoportok, az énekkar s 1955-től a képzőművészkor.

1948 szeptember végén 120 hallgatóval megnyílt a Nevelőképző Főiskola, amely az általános iskolák felső tagozatai számára képzett pedagógusokat. A debreceni főiskolán a kormány 32 új státuszt engedélyezett oktatók, irodalmi és kisegítő alkalmazottak részére. 1949. május 11-én a főiskola új kollégiumának alapkövét is elhelyezték, ahol a kultuszminiszter mondott beszédet. Sajnos a kollégium nem épült fel, sőt a főiskola is — miniszteri rendeletre — 1949 nyarán áttelepült Egerbe.34

Korábban utaltunk arra, hogy a Minisztertanács 1951. január 8-i rendeletével az orvostudományi karokat önálló egyetemmé alakította. E szervezeti változást mennyiségi és minőségi fejlődés követte. A hallgatók szociális megoszlása javult: 1949/50-ben 15,7%-a, 1954/55-ben már 36,3%-a volt munkás-paraszt származású. Az orvostanhallgatók bentlakásos intézményéről csak 1951 óta beszélhetünk, amikor a nagyerdei épület teljesen az orvostanhallgatók diákotthona lett. Eredetileg 114 fő befogadására épült, de 1953-ban már 309-en laktak benne. Az oktató-nevelő munka elismerését jelentette, hogy népköztársaságunk első Sub Auspiciis Rei Populáris orvosdoktorrá avatása 1960-ban itt történt.

Az eredményes oktató-nevelő munkához szorosan kapcsolódott a klinikán folyó gyógyító-megelőző tevékenység. Jelentős a szakoktatásra való törekvés, ezt jelzi az orvostudomány egyes területein új szakágak kialakulása, a határtudományok fejlődése, a speciális rendelések nagymérvű kibontakozása. A klinikák egyre nagyobb mértékben vették ki részüket a területi betegellátó munkából is. Az itt folyó kutatások a jobb betegellátást, a gyógyítást tartották és tartják legfontosabb feladatuknak. 1957-ig dékán, ezt követően rektor áll az egyetem élén.35

1953. szeptember elején a kormány új felsőfokú mezőgazdasági intézményt — Mező- gazdasági Akadémiát — szervezett Debrecenben. Életrehívását indokolta az országban végbement politikai és gazdasági változás, a proletárdiktatúra megszilárdulása, a termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozása, a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek kialakításának távlati igényei. A Mezőgazdasági Akadémia azzal a céllal indult, hogy 3 év alatt olyan általánosan képzett mezőgazdászok kerüljenek tsz-ekbe és

33 MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottság Archivuma, 8. fond. 1. ŐE. 1958.

34 Néplap 1948. ápr. 25. 2. old.; szept. 17. 5. old.; Debreczen 1949. márc. 10.4. old.; márc. 6. 4. old.; ápr. 20. 5. old.; május 11. 4. old.; május 12. 3. old.; Tiszántúli Néplap 1949. május 12. 2. old.

35 Kesztyűs Lóránd: Az oktatás és kutatás 25 éves fejlődése a DOTE-n = Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága és Oktatási Igazgatóságának kiadványa. Db. 1970. II. köt. 10. old.; VácziLajos: A DOTE negyedszázados fejlődése. Felsőoktatási Szemle, 1970. 5. sz.; DOTE Felszabadulásunk 30 éve. Db. 1974. (Szerk.: Bolodár Alajos)

118